A Pennsylvaniai Állami Egyetem friss kísérlete váratlan kérdést vet fel: vajon egy nagy nyelvi modell pontosabban dolgozik, ha nem finomkodunk vele, hanem nyers, direkt utasítást kap?
A Wikipédia most először mondta ki hangosan, amit eddig csak sejteni lehetett: az AI-cégeknek fizetniük kellene azért a tudásért, amiből rendszereik nap mint nap tanulnak.
A kvantumfizika világa egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő: olyan tudományterület, amely a valóság legapróbb építőelemeivel dolgozik, és ahol a józan logika gyakran csődöt mond. Mégis, az utóbbi években ez az elvontnak tűnő tudomány a technológiai ipar egyik legforróbb területévé vált.
November 7-én hét amerikai család nyújtott be keresetet az OpenAI ellen, azt állítva, hogy a ChatGPT – különösen a GPT-4o modell – hozzájárult hozzátartozóik öngyilkosságához vagy pszichózishoz vezető téveszméinek elmélyítéséhez.
A hazai élelmiszeriparban elsőként a Master Good készített teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével létrehozott reklámfilmet.
A Google azon dolgozik, hogy mesterséges intelligenciát működtető adatközpontokat helyezzen az űrbe, első próbaeszközeit 2027 elején tervezi pályára állítani. Azért még vannak komoly kérdőjelek.
Az OpenAI történetének egyik legnagyobb stratégiai szerződését írta alá: a vállalat többéves, 38 milliárd dolláros (12,8 billió forintos) felhőmegállapodást kötött az Amazon Web Services-szel, amely azonnal életbe lép. Mit jelent mindez?
Az elmúlt hónapokban újra fellángolt a vita arról, hogy vajon a nagy érvelő modellek (Large Reasoning Models, LRM) valóban képesek-e gondolkodni. Most egy érdekes megközelítést mutatunk.
A mesterséges intelligencia által vezérelt keresőplatform, a Perplexity AI többéves licencmegállapodást kötött a Getty Images-szel, hogy használhasson stockfotókat.
A neurológia világa eddig a mikroszkópok, reflexkalapácsok és finom mozdulatok terepe volt. Ma viszont a rendelő csendjében már egy láthatatlan segítő is dolgozik: a mesterséges intelligencia.
A legtöbben attól félnek, hogy az AI a kreativitás végét jelenti. Dan Shipper, az Every társalapítója és az AI & I podcast házigazdája ezzel szemben úgy látja: a mesterséges intelligencia nem elvenni jött az alkotást, hanem felszabadítani azt.
Az Amazon újabb nagyszabású leépítést jelentett be: 14 ezer vállalati pozíció fog megszűnni világszerte. A döntés hátterében ezúttal nem költségcsökkentés, hanem az AI-ra épülő, gyorsabban reagáló szervezeti modell kiépítése áll.
A Qualcomm bejelentette két új mesterséges intelligencia-chipjét, amellyel az adatközponti piacra is belépne – a hírre a vállalat részvényei közel 20%-kal emelkedtek hétfőn.
Mark Zuckerberg néhány hónappal ezelőtt még csak ígéretként beszélt arról, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz bizonyos mérnöki és kockázatelemző munkakörök kiváltására – mostanra azonban ez valósággá vált.
Ahogy a klímaváltozás fokozódik, az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Microsoft és az Nvidia, egyre fejlettebb mesterséges intelligencia (AI) modelleket vetnek be az időjárás-előrejelzés forradalmasítására.
A jeruzsálemi Lightricks nyílt forráskódúvá tette legújabb AI-alapú videómodelljét, az LTX-2-t, amely már 4K-felbontást, natív hangot és villámgyors renderelést kínál – ráadásul bárki számára elérhető lesz GitHubon.
A Mistral új AI Studio-ja új szintre emeli az európai mesterséges intelligenciát: egyetlen platformon teszi lehetővé az AI-alkalmazások fejlesztését, megfigyelését és biztonságos üzemeltetését. Európa többé nem akar kiszolgáltatott lenni az amerikai és ázsiai AI-óriásoknak.
Az OpenAI hivatalosan bemutatta a ChatGPT Atlas böngészőt, amelyben a keresés és a böngészés központi eleme maga a ChatGPT. Ez hosszabb távon komoly előny lehet, még a Google böngészőjével szemben is.
Az AI forradalmasítja az utazást, ez nem kérdés. A kérdés csak az, hogy ez a technológia valóban felszabadítja-e az utazókat, vagy épp ellenkezőleg: láthatatlanul tereli a döntéseiket?
A kreatív szoftverek piacát évtizedek óta uraló Adobe most újabb szintre emeli vállalati kínálatát: hétfőn bejelentette Adobe AI Foundry nevű szolgáltatását, amellyel cégek saját, testreszabott generatív AI-modelleket fejleszthetnek, a vállalat szellemi tulajdonán és arculatán alapulva.