A kvantumfizika világa egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő: olyan tudományterület, amely a valóság legapróbb építőelemeivel dolgozik, és ahol a józan logika gyakran csődöt mond. Mégis, az utóbbi években ez az elvontnak tűnő tudomány a technológiai ipar egyik legforróbb területévé vált.
A Google azon dolgozik, hogy mesterséges intelligenciát működtető adatközpontokat helyezzen az űrbe, első próbaeszközeit 2027 elején tervezi pályára állítani. Azért még vannak komoly kérdőjelek.
Az elmúlt hónapokban újra fellángolt a vita arról, hogy vajon a nagy érvelő modellek (Large Reasoning Models, LRM) valóban képesek-e gondolkodni. Most egy érdekes megközelítést mutatunk.
Ahogy a klímaváltozás fokozódik, az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Microsoft és az Nvidia, egyre fejlettebb mesterséges intelligencia (AI) modelleket vetnek be az időjárás-előrejelzés forradalmasítására.
Az OpenAI hivatalosan bemutatta a ChatGPT Atlas böngészőt, amelyben a keresés és a böngészés központi eleme maga a ChatGPT. Ez hosszabb távon komoly előny lehet, még a Google böngészőjével szemben is.
A Google következő generációs AI-modellje, a Gemini 3 minden jel szerint már október 22-én bemutatkozhat.
Az AI-evolúció új szakasza teljesen új alapokra helyezi a különféle AI-eszközök működését. A témával kapcsolatban a hazai gyökerű, de londoni székhelyű We:Robots AI két szakértőjével beszélgettünk.
A mesterséges intelligencia-fejlesztés eddigi versenyfutása szinte megszállott gyorsasággal zajlik, csakhogy miközben a képességek exponenciálisan bővülnek, a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos tudás alig tart lépést.
Új szintre emelheti a mesterséges intelligencia érvelési képességét a Reinforcement Learning Pre-training (RLP).
Az OpenAI a következő nagy lépésre készül: a ChatGPT-ből platform, sőt, egy újfajta operációs rendszer lehet. Nick Turley, a ChatGPT vezetője szerint ez nemcsak technológiai, hanem filozófiai váltás is.
2025 őszén a filmvilágot megrázta a hír: Tilly Norwood, a 100 százalékban mesterséges intelligencia által megalkotott karakter, színészi karrierre készül — legalábbis így hirdetik. Megnéztük, mit jelent ez most a szakmának és nekünk, nézőknek.
A fejlesztők világában kevés dolog fontosabb, mint hogy az eszközök belesimuljanak a mindennapi munkafolyamatba. A Google pontosan erre törekszik, amikor kódolást segítő ügynökét, a Jules-t a böngészős chatfelületről a terminálba és az API-k világába vezeti át.
A Sora 2 egyszerre technológiai ugrás és társadalmi kísérlet: egy „világszimulátor”, amelyet az OpenAI felelős keretek között kíván a felhasználók kezébe adni.
Képzeljünk el egy rendszert, amelyben több ezer erős AI-chip, szétszórva tucatnyi szerverkabinetben, mégis úgy dolgozik együtt, mintha egyetlen, hatalmas számítógépet alkotna.
Az AI-modellek futtatása óriási energiaigényű, ami a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának is komoly tényezője. Ezért fontos most a Microsoft bejelentése.
Egy magyar startup olyan technológiát fejlesztett, amely egyszerre ötvözi a modern sebészet és az AI erejét.
A SCIGEN nevű módszerrel az AI-t úgy lehet irányítani, hogy ne csak „átlagos”, hanem különleges tulajdonságú anyagokat hozzon létre – például a jövő kvantumszámítógépeihez.
Az AI-verseny új szintre lépett: az NVIDIA és az OpenAI bejelentette, hogy akár 100 milliárd dollár értékű együttműködés keretében legalább 10 gigawatt teljesítményű adatközpont-infrastruktúrát építenek ki.
A Google a böngésző címsorába is új AI Mode gombot épített, miközben a Gemini egyre mélyebben fonódik össze a Chrome-mal és más Google-szolgáltatásokkal.
A tengeri hajózás jövője most egy vegyi szállítóhajón formálódik: az amerikai Mythos AI radar-alapú navigációs rendszere, az APAS, megkezdte éles tesztjeit a CB Pacific fedélzetén. A cél nem a kapitány helyettesítése, hanem a döntések élesítésével a biztonság és a hatékonyság új szintre emelése.