Kvantum vagy mesterséges intelligencia – melyik formálja át jobban a világot?

2025.11.09. 08:50 Horváth Péter

A kvantumfizika világa egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő: olyan tudományterület, amely a valóság legapróbb építőelemeivel dolgozik, és ahol a józan logika gyakran csődöt mond. Mégis, az utóbbi években ez az elvontnak tűnő tudomány a technológiai ipar egyik legforróbb területévé vált.

A Microsofttól a Google-ig a legnagyobb vállalatok versenyt futnak, hogy a kvantummechanika törvényeit ipari szintű számításokra fordítsák. De vajon tényleg eljöhet-e az a korszak, amikor a kvantumtechnológia lesz „nagyobb”, mint a mesterséges intelligencia?

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

A kvantummechanika más dimenzióban működik, mint a klasszikus informatika. Míg a mesterséges intelligencia szoftverekre, algoritmusokra és adathalmazokra épül, a kvantum világa a fizika legmélyebb szintjeit használja: olyan részecskéket, amelyek egyszerre több állapotban is létezhetnek.

A két technológia nem egymás riválisa, sokkal inkább kiegészíti egymást. A szakértők már a kvantum-MI koráról beszélnek, amikor a mesterséges intelligencia kvantumszámítógépeken fut majd, és így olyan sebességgel dolgozik, amit ma elképzelni sem tudunk.

Brian Hopkins, a Forrester kutatócég vezető elemzője szerint a lehetőség valóban ott van, de még távol a megvalósulástól: „Az első kísérletek ígéretesek, de sokkal erősebb kvantumszámítógépekre és újfajta kutatásra lesz szükség ahhoz, hogy valóban alkalmazni tudjuk a kvantumhatásokat az MI-ben.”

A McKinsey előrejelzése szerint a kvantumipar értéke 2035-re elérheti a 97 milliárd dollárt (≈ 32 655 milliárd forintot), míg a mesterséges intelligencia szektora már most a trilliódolláros nagyságrendben mozog.

A kvantum korlátai: hibák, hideg és törékenység

Míg a mesterséges intelligencia „hallucinációkkal” küzd, a kvantumgépek egészen másfajta hibákkal. A qubitek működéséhez extrém stabil, rezgés- és zajmentes környezet kell – egyetlen fényvillanás vagy hőmérséklet-változás is tönkreteheti a számításokat.

Elon Musk nem véletlenül jegyezte meg tréfásan, hogy „a kvantumszámítógépek legjobban a Hold árnyékos krátereiben működnének”.

A ma létező kvantumgépek laboratóriumokban állnak, hatalmas, fémes, „medúza-alakú” szerkezetek, amelyek közel abszolút nulla hőmérsékleten üzemelnek. A világon mindössze körülbelül kétszáz ilyen berendezés működik, Kína pedig egyáltalán nem közöl adatokat a saját rendszereiről.

A gyémánt is beszállt a versenybe

A kutatók szintetikus gyémántokat használnak a qubitek stabilizálására, ami közelebb viheti a kvantumgépeket a szobahőmérsékletű működéshez. A De Beers leányvállalata, az Element Six 2020-ban mutatta be a világ első „kvantum-minőségű” gyémántját, és az Amazon Web Services-szel közösen dolgozik a jövő kvantumhálózataihoz szükséges anyagok fejlesztésén.

Egészségügy, energia, navigáció – a kvantum ígérete

A kvantumszámítógépek legnagyobb áttörése az egészségügyben jöhet. A Google 2024-ben bemutatott Willow-chipje például olyan problémát oldott meg öt perc alatt, amelyet a mai szuperszámítógépeknek 10 szeptillió évbe (10 000 000 000 000 000 000 000 000 évbe) telne kiszámítani.

Rajeeb Hazra, a 10 milliárd dollárra (≈ 3 361 milliárd forintra) értékelt Quantinuum vezérigazgatója szerint a kvantum olyan áttörést hozhat, „amelynek hatása a mindennapi élet minden területét érinteni fog”.

A gyógyszerkutatástól a műtrágyagyártásig rengeteg iparág profitálhat abból, hogy a kvantumgépek képesek lesznek másodpercek alatt végigszámolni molekulák milliárdjait, így akár személyre szabott gyógyszereket vagy új vegyületeket tervezni.

A technológia azonban nemcsak a laborban hozhat forradalmat. Már léteznek kvantumérzékelők, amelyek az atomóra elvén működve elképesztő pontosságú méréseket tesznek lehetővé. A Nottingham Egyetemen például kerékpáros sisak méretű agyszkennert fejlesztettek, amely mozgó gyermekek agyi aktivitását is képes rögzíteni – ez az epilepsziás gyerekek diagnosztikájában áttörést jelenthet.

Az adatbiztonság árnyéka: közeleg a Q-nap

A kvantumtechnológia egyik legsúlyosabb mellékhatása a titkosítási rendszerek sebezhetősége. A szakértők szerint eljön a Q-nap (Q-day), amikor az első valóban működő kvantumszámítógép képes lesz feltörni a ma használt titkosításokat – akár percek alatt.

Alan Woodward, a Surrey Egyetem kiberbiztonsági szakértője szerint sok ország már most lop titkosított adatokat abban a reményben, hogy később visszafejtheti azokat:

„Ezt hívják úgy, hogy harvest now, decrypt later – gyűjtsd most, fejtsd meg később.”
A becslések szerint a kvantumkompatibilis titkosítás bevezetésére 2030 körül lesz szükség. Az Apple és a Signal már elindította a „kvantumálló” titkosítási kulcsok bevezetését, de a korábban védett adatokra ez már nem alkalmazható.

Daniel Shiu, a brit hírszerzés (GCHQ) egykori kriptográfiai vezetője szerint ez azt is jelentheti, hogy „szinte minden brit állampolgár adatai kompromittálódhattak” az elmúlt években.

A kvantum és az MI közös jövője

A két technológia ma még párhuzamosan halad, de az iparágban egyre többen látják a kvantum-MI összefonódását mint az igazi következő ugrást. A kvantum gyorsasága és az MI tanulási képessége együtt hozhatja el az új szuperszámítástechnika korát – talán már a 2030-as években.

Addig azonban marad a türelem és a józan várakozás. A kvantum most még inkább ígéret, mint forradalom, de minden jel arra utal, hogy a történelem egyik legnagyobb technológiai versenye már zajlik – a mesterséges intelligencia és a kvantum között.