Nem a technológia hiányzik, hanem a szokás: az Eurostat szerint az európaiak többsége nem érzi szükségesnek az AI-eszközöket

2025.12.22. 11:27 Horváth Péter

Majdnem minden harmadik európai használ generatív AI-t, de nem úgy, ahogy a hype sugallja. Sokan egyáltalán nem is érzik szükségesnek a használatát - derül ki az Eurostat felméréséből.

Nem a technológia hiányzik, hanem a szokás: az Eurostat szerint az európaiak többsége nem érzi szükségesnek az AI-eszközöket

Az elmúlt években az AI körüli közbeszéd gyakran azt sugallja, hogy az automatizáció és a generatív modellek már most áthatják a mindennapokat. Az európai valóság azonban jóval árnyaltabb. Az Eurostat friss felmérése szerint az európai társadalom többsége továbbra sem érzi úgy, hogy szüksége lenne AI-eszközökre – még akkor sem, ha azok egyre látványosabb képességeket kínálnak.

A statisztika nem technológiai lemaradást jelez, hanem sokkal inkább attitűdöt, kulturális mintázatot és bizalmi kérdéseket.

Az Eurostat szerint 2025-ben az EU-ban a 16–74 évesek 32,7%-a használt generatív AI-eszközöket a felmérést megelőző három hónapban.

A felhasználás céljai viszont sokkal árulkodóbbak, mint a fő szám:

25,1% személyes célokra használta (magánhasználat)
15,1% munkára (szakmai célok)
9,4% formális oktatásra

Fontos részlet: ezek a kategóriák nem egymást kizáró dobozok, vagyis ugyanaz a felhasználó több célra is használhatta ugyanazt az eszközt. Az üzenet így is egyértelmű: a generatív AI leginkább személyes segédeszközként van jelen, és csak másodsorban munkahelyi, illetve iskolai támogatásként.

Dánia elöl, Románia hátul, Norvégia kiugrik

Az EU-tagállamok között nagy a szórás. Az Eurostat szerint a generatív AI-használat 2025-ben a legelterjedtebb:

Dániában (48,4%)
Észtországban (46,6%)
Máltán (46,5%)

A legalacsonyabb arányt ugyanebben az összeállításban:

Románia (17,8%)
Olaszország (19,9%)
Bulgária (22,5%)

A képhez hozzátartozik a tágabb európai kör is: az Eurostat részletesebb, magyarázó anyaga kiemeli, hogy Norvégiában 56% volt a generatív AI-t használók aránya, ami a vizsgált országok között kiugróan magas.

A legfontosabb mondat: az európaiak többsége „nem érzi szükségét”

Az Eurostat a nem használók okait is összegzi, és itt jön a kulcstétel. 2025-ben az EU-ban több mint kétharmad nem használt generatív AI-eszközöket, és a leggyakrabban jelölt ok 39% esetében : „nem volt rá szükségem”

A további indokok aránya jóval kisebb, de mégis sokat mond:

8% a nem használatot tudáshiánnyal magyarázta (nem tudja, hogyan kellene használni)
5% azért nem használta, mert nem is tudott róla, hogy léteznek ilyen eszközök,
4% említett adatvédelmi és biztonsági aggályokat.

Ez a négy szám együtt kijózanító: Európában a legfőbb gát nem a pánik és nem is a szabályozási félelem, hanem a mindennapi relevancia hiánya. Az AI sok ember számára még mindig „érdekes lehetőség”, nem pedig „hasznos eszköz”. A tudatosság pedig minimális.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

Mit jelent ez az AI-piac szempontjából?

Az Eurostat adatai alapján a következő időszak kulcskérdése nem az, hogy lesznek-e még jobb modellek (lesznek), hanem az, hogy az AI-t be lehet-e vinni a hétköznapi rutinokba úgy, hogy az érthető, kiszámítható és azonnal hasznos legyen.

A „nem érzem szükségesnek” ugyanis nem végleges elutasítás. Inkább azt jelzi, hogy sok felhasználó még nem találkozott olyan helyzettel, ahol az AI látványosan levesz valamit a válláról, vagy kézzelfoghatóan jobb eredményt ad. Itt dől el, hogy az AI az elkövetkező években a „kipróbáltam egyszer” technológiák közé kerül, vagy olyan alapréteggé válik, mint a kereső, a térkép vagy a felhő.

Az Eurostat számai szerint Európában a generatív AI már nem niche, de még nem is alap. A döntő akadály most nem technikai, hanem hétköznapi: az emberek többsége még nem találta meg azt a pontot, ahol az AI valóban „kell”.