Az agentifikáció korába léptünk – de mit jelent ez a gyakorlatban? 

2025.10.16. 06:33 Horváth Péter

Az AI-evolúció új szakasza teljesen új alapokra helyezi a különféle AI-eszközök működését. A témával kapcsolatban a hazai gyökerű, de londoni székhelyű We:Robots AI két szakértőjével beszélgettünk. 

Eddig a mesterséges intelligenciát leginkább a nagy nyelvi modellek (Large Language Models – LLM) kapcsán lehetett emlegetni. Ezek az olyan rendszerek, mint a ChatGPT vagy Claude, amelyek képesek természetes nyelven válaszolni, összefoglalni az írott vagy hallott szöveget, de képesek akár képeket generálni vagy épp kódot írni.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

Nemrég azonban egy új korszak kezdődött: az ‘Agentic AI’, vagyis az AI-ügynökök kora. A laikusok számára a különbség elsőre talán csekélynek tűnik, valójában azonban paradigmaváltásról van szó. A ChatGPT legújabb innovációiról, az app integrációról és az Agent Builderről ebben a cikkben írtunk bővebben  

Mi az az AI-ügynök, és miben más, mint egy LLM? 

Egy LLM-et eddig úgy ismertünk, mint egy rendkívül okos asszisztenst, aminek óriási tudása van, de csak válaszolni tudott, cselekedni nem. Ezzel szemben az AI-ügynökök (AI agents -> agentic AI) nemcsak reagálnak, hanem önállóan is végig tudnak csinálni összetett feladatsorokat: célokat kapnak, majd megtervezik, végrehajtják és értékelik a lépéseket. 

„Egy nagy nyelvi modell egy dolgot tud: a feltett kérdésre válaszol” – mondta Lukasik Miklós, a londoni We:Robots AI kutatás-fejlesztési vezetője az AIWorldnek nyilatkozva. „Az agentic AI viszont közben cselekszik is: adatokat kérdez le, eszközöket használ, majd a végén ezek alapján ad választ.” 

A különbség tehát nemcsak mennyiségi, hanem minőségi. Az AI-ügynök képes önálló döntést hozni arról, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy elérje a megadott célját. Ezek az eszközök ma már nem csak információt szolgáltatnak, hanem aktívan tevékenykednek: adatbázist kérdeznek le, emaileket rendszereznek, videókat vágnak, vagy akár egy vállalati riportot állítanak össze emberi beavatkozás nélkül. 

Eszközhasználó ember után eszközhasználó AI-ügynök 

Ahogy Zentai Péter, a We:Robots AI vezérigazgatója rámutatott, az agentic AI a mesterséges intelligencia evolúció következő állomásának tekinthető.

Ennek két fontos lépcsője van:

  • az érvelés (reasoning)
  • és az eszközhasználat.

Az AI-ügynökök mindkettőre képesek, azaz egyrészt külső eszközöket, rendszereket, adatforrásokat is képesek használni, sőt, akár saját maguk tudnak önmaguk számára például programokat írni és azokat működtetni, ha a céljuk eléréséhez erre szükségük van.  

Ehhez elengedhetetlen a reasoning, azaz a „gondolkodási” képesség, ami lehetővé teszi, hogy az AI-ügynök tervezni tudjon, illetve a visszacsatolások alapján módosítsa, finomítsa a problémamegoldási stratégiáját. 

„A korai, nagy nyelvi modellek azonnal elkezdtek válaszolni a kérdés feltevése után, ami még erősen statisztikai alapon működött, azaz, a modell az első szó leírása után még nem feltétlenül „tudta”, hogyan folytatja majd a mondatot” – mutatott rá Zentai Péter. „Az agentic AI eszközök azonban cselekvés előtt alaposan végig gondolják, hogy mik a helyes lépések és azoknak mi a sorrendje. Ez jóval közelebb hozta az AI ügynököket az emberi gondolkodásmódhoz. Azaz, a mesterséges intelligenciák új generációi már nem csak statisztikai mintákból jósolnak, hanem tudatosan megtervezett műveletsorokat hajtanak végre a háttérben.” 

Mit jelent mindez a felhasználóknak? 

A változás nem csupán a fejlesztők világát érinti, hanem mindenkit, aki digitális eszközöket használ. Ahogy a We:Robots AI szakemberei fogalmaztak, eddig az emberek irányították a mesterséges intelligenciát, most azonban fokozatosan elkezdtük átadni a kormányt a technológiának – legalábbis részben.  

„Ahhoz tudnám hasonlítani a helyzetet, hogy a régebbi repülőgépekben még mechanikus kormánymű volt, azaz fizikai erővel kellett működtetni. Ma viszont már a modern repülőgépek jelentős részében úgynevezett fly-by-wire rendszereket használnak, azaz, a botkormányban és az egyéb vezérlőkben szenzorok működnek, a fedélzeti számítógép pedig ez alapján számítja ki és optimalizálja a működést, ami felett már nincs közvetlen kontrollja a pilótának” – magyarázta Lukasik Miklós. „Hasonló történik az agentic AI esetében is: megszűnik a közvetlen emberi kontroll. Azaz, ma már nem csak azt nem tudjuk, miért ad egy bizonyos választ egy AI, hanem már azt sem tudjuk, hogy miért azokat a lépéseket teszi meg, amiket megtesz, hogy elérje a céljait.” 

Bár ez elsőre ijesztően hangozhat, valójában óriási lehetőségeket jelent azok számára, akik képesek és hajlandóak alkalmazkodni az új trendekhez. Az agentic AI rendszerek ugyanis – többek között – képesek lesznek komplex vállalati folyamatok automatizálására, önálló adatelemzésre és azok alapján döntések előkészítésére, de akár személyi asszisztensünkként helyettünk is előre cselekedhetnek, például lefoglalhatják a szállásunkat egy közelgő utazásra, vagy a naptárunk alapján leszervezhetnek egy találkozót a jövő hétre.

Ezzel azonban még bőven nem értünk a sor végére, hiszen egy jól felépített AI ügynök akár több rendszert egyszerre is képes koordinálni, emberi beavatkozás nélkül, de fejlesztőként is könnyedén ír és tesztel közel hibátlan kódot.  

Az “agentifikáció” – az új digitális átalakulás 

A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakmákban éppen ezért már agentifikáció néven emlegetik a most zajló paradigmaváltást.  

„Ez az egész most arról szól, hogy minden folyamatot úgy kell átalakítanunk, hogy egy mesterséges intelligencia is tudjon vele dolgozni” – hangsúlyozta Zentai Péter. „Erre talán az egyik legjobb példa a kereső optimalizálás, azaz a SEO. Míg korábban úgy kellett felépíteni egy weboldalt, hogy azon a Google keresőrobotjai eligazodjanak, ma már úgy kell feltölteni a tartalmakat, hogy azokat egy AI ügynök is könnyen megtalálja és be tudja gyűjteni, hogy megfelelő válaszokat adhasson. Magyarán, legyen szó akármilyen felhasználási módról, a cél az, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia együttműködése zökkenőmentes legyen.” 

Ez jelentős feladatot jelent mindenki számára, aki versenyben akar maradni a mesterséges intelligencia világában. Míg nagyszüleink számára még úgy hangzott a bölcsesség, hogy ami nincs benne a Révai lexikonban vagy a Larousse enciklopédiában, az nem is létezik, Zentai példájánál maradva az agentic AI korában ma már úgy fogalmazhatunk: ha egy weboldal, rendszer vagy vállalati adatbázis nem olvasható és használható az AI számára, akkor a jövőben láthatatlanná válhat. 

Autonómia és a felelősség az agentic AI korában 

Az ügynöki rendszerek elterjedésével új etikai és technológiai kérdések is megjelentek:

  • Hol húzódik a határ az ember és a gép döntése között?
  • Mi történik, ha az ügynök hibázik – és ki a felelős érte?

Zentai Péter szerint a kulcs az átláthatóságban és az emberi kontroll fokozatos fenntartásában rejlik. 

„A mai rendszerek már 80 százalékban autonómok, sőt, már az olyan eszközöknél is AI ügynökök működnek, mint maga a ChatGPT” -tette hozzá a We:Robots AI vezérigazgatója. „A valódi veszélyt azonban nem a technológia jelenti, hanem az, ha már teljesen elveszítjük a rálátásunkat arra, mit csinál a gép.” 

Mit hoz a jövő? 

A szakértők szerint az agentic AI még csak most bontogatja a szárnyait, a következő hasonló mérföldkő az lehet, amikor az AI-ügynökök már saját generációik fejlesztésén kezdenek dolgozni. 

„Most még emberek írják a kódot. De a GPT következő verzióján, a GPT-6-on valószínűleg már egy agentic rendszer fog dolgozni, ott már az ember nem pontosan fogja érteni, hogy mi történik a háttérben” – figyelmeztetett Zentai Péter. „Ez lesz az igazi mérföldkő, amikor már maga az AI fejleszti a következő AI-t.” 

Ez a gondolat egyszerre izgalmas és nyugtalanító. Az “agentifikáció” ugyanis nemcsak technológiai, hanem kulturális fordulat is: az ember és a gép közötti viszony újra értelmezése. A mesterséges intelligencia így már nem csupán eszköz, hanem partner lesz, ami egyre önállóbb, egyre kezdeményezőbb, és egyre kevésbé kiszámítható. 

Egy biztos: a gépek már nem csak gondolkodnak, cselekednek is. És ezzel végérvényesen beléptünk az agentifikáció korába.