Az agentifikáció korába léptünk – de mit jelent ez a gyakorlatban? 

2025.10.16. 06:33 Horváth Péter

Az AI-evolúció új szakasza teljesen új alapokra helyezi a különféle AI-eszközök működését. A témával kapcsolatban a hazai gyökerű, de londoni székhelyű We:Robots AI két szakértőjével beszélgettünk. 

Az agentifikáció korába léptünk – de mit jelent ez a gyakorlatban? 

Eddig a mesterséges intelligenciát leginkább a nagy nyelvi modellek (Large Language Models – LLM) kapcsán lehetett emlegetni. Ezek az olyan rendszerek, mint a ChatGPT vagy Claude, amelyek képesek természetes nyelven válaszolni, összefoglalni az írott vagy hallott szöveget, de képesek akár képeket generálni vagy épp kódot írni.

Nemrég azonban egy új korszak kezdődött: az ‘Agentic AI’, vagyis az AI-ügynökök kora. A laikusok számára a különbség elsőre talán csekélynek tűnik, valójában azonban paradigmaváltásról van szó. A ChatGPT legújabb innovációiról, az app integrációról és az Agent Builderről ebben a cikkben írtunk bővebben  

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

Mi az az AI-ügynök, és miben más, mint egy LLM? 

Egy LLM-et eddig úgy ismertünk, mint egy rendkívül okos asszisztenst, aminek óriási tudása van, de csak válaszolni tudott, cselekedni nem. Ezzel szemben az AI-ügynökök (AI agents -> agentic AI) nemcsak reagálnak, hanem önállóan is végig tudnak csinálni összetett feladatsorokat: célokat kapnak, majd megtervezik, végrehajtják és értékelik a lépéseket. 

„Egy nagy nyelvi modell egy dolgot tud: a feltett kérdésre válaszol” – mondta Lukasik Miklós, a londoni We:Robots AI kutatás-fejlesztési vezetője az AIWorldnek nyilatkozva. „Az agentic AI viszont közben cselekszik is: adatokat kérdez le, eszközöket használ, majd a végén ezek alapján ad választ.” 

A különbség tehát nemcsak mennyiségi, hanem minőségi. Az AI-ügynök képes önálló döntést hozni arról, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy elérje a megadott célját. Ezek az eszközök ma már nem csak információt szolgáltatnak, hanem aktívan tevékenykednek: adatbázist kérdeznek le, emaileket rendszereznek, videókat vágnak, vagy akár egy vállalati riportot állítanak össze emberi beavatkozás nélkül. 

Eszközhasználó ember után eszközhasználó AI-ügynök 

Ahogy Zentai Péter, a We:Robots AI vezérigazgatója rámutatott, az agentic AI a mesterséges intelligencia evolúció következő állomásának tekinthető.

Ennek két fontos lépcsője van:

  • az érvelés (reasoning)
  • és az eszközhasználat.

Az AI-ügynökök mindkettőre képesek, azaz egyrészt külső eszközöket, rendszereket, adatforrásokat is képesek használni, sőt, akár saját maguk tudnak önmaguk számára például programokat írni és azokat működtetni, ha a céljuk eléréséhez erre szükségük van.  

Ehhez elengedhetetlen a reasoning, azaz a „gondolkodási” képesség, ami lehetővé teszi, hogy az AI-ügynök tervezni tudjon, illetve a visszacsatolások alapján módosítsa, finomítsa a problémamegoldási stratégiáját. 

„A korai, nagy nyelvi modellek azonnal elkezdtek válaszolni a kérdés feltevése után, ami még erősen statisztikai alapon működött, azaz, a modell az első szó leírása után még nem feltétlenül „tudta”, hogyan folytatja majd a mondatot” – mutatott rá Zentai Péter. „Az agentic AI eszközök azonban cselekvés előtt alaposan végig gondolják, hogy mik a helyes lépések és azoknak mi a sorrendje. Ez jóval közelebb hozta az AI ügynököket az emberi gondolkodásmódhoz. Azaz, a mesterséges intelligenciák új generációi már nem csak statisztikai mintákból jósolnak, hanem tudatosan megtervezett műveletsorokat hajtanak végre a háttérben.” 

Mit jelent mindez a felhasználóknak? 

A változás nem csupán a fejlesztők világát érinti, hanem mindenkit, aki digitális eszközöket használ. Ahogy a We:Robots AI szakemberei fogalmaztak, eddig az emberek irányították a mesterséges intelligenciát, most azonban fokozatosan elkezdtük átadni a kormányt a technológiának – legalábbis részben.  

„Ahhoz tudnám hasonlítani a helyzetet, hogy a régebbi repülőgépekben még mechanikus kormánymű volt, azaz fizikai erővel kellett működtetni. Ma viszont már a modern repülőgépek jelentős részében úgynevezett fly-by-wire rendszereket használnak, azaz, a botkormányban és az egyéb vezérlőkben szenzorok működnek, a fedélzeti számítógép pedig ez alapján számítja ki és optimalizálja a működést, ami felett már nincs közvetlen kontrollja a pilótának” – magyarázta Lukasik Miklós. „Hasonló történik az agentic AI esetében is: megszűnik a közvetlen emberi kontroll. Azaz, ma már nem csak azt nem tudjuk, miért ad egy bizonyos választ egy AI, hanem már azt sem tudjuk, hogy miért azokat a lépéseket teszi meg, amiket megtesz, hogy elérje a céljait.” 

Bár ez elsőre ijesztően hangozhat, valójában óriási lehetőségeket jelent azok számára, akik képesek és hajlandóak alkalmazkodni az új trendekhez. Az agentic AI rendszerek ugyanis – többek között – képesek lesznek komplex vállalati folyamatok automatizálására, önálló adatelemzésre és azok alapján döntések előkészítésére, de akár személyi asszisztensünkként helyettünk is előre cselekedhetnek, például lefoglalhatják a szállásunkat egy közelgő utazásra, vagy a naptárunk alapján leszervezhetnek egy találkozót a jövő hétre.

Ezzel azonban még bőven nem értünk a sor végére, hiszen egy jól felépített AI ügynök akár több rendszert egyszerre is képes koordinálni, emberi beavatkozás nélkül, de fejlesztőként is könnyedén ír és tesztel közel hibátlan kódot.  

Az “agentifikáció” – az új digitális átalakulás 

A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakmákban éppen ezért már agentifikáció néven emlegetik a most zajló paradigmaváltást.  

„Ez az egész most arról szól, hogy minden folyamatot úgy kell átalakítanunk, hogy egy mesterséges intelligencia is tudjon vele dolgozni” – hangsúlyozta Zentai Péter. „Erre talán az egyik legjobb példa a kereső optimalizálás, azaz a SEO. Míg korábban úgy kellett felépíteni egy weboldalt, hogy azon a Google keresőrobotjai eligazodjanak, ma már úgy kell feltölteni a tartalmakat, hogy azokat egy AI ügynök is könnyen megtalálja és be tudja gyűjteni, hogy megfelelő válaszokat adhasson. Magyarán, legyen szó akármilyen felhasználási módról, a cél az, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia együttműködése zökkenőmentes legyen.” 

Ez jelentős feladatot jelent mindenki számára, aki versenyben akar maradni a mesterséges intelligencia világában. Míg nagyszüleink számára még úgy hangzott a bölcsesség, hogy ami nincs benne a Révai lexikonban vagy a Larousse enciklopédiában, az nem is létezik, Zentai példájánál maradva az agentic AI korában ma már úgy fogalmazhatunk: ha egy weboldal, rendszer vagy vállalati adatbázis nem olvasható és használható az AI számára, akkor a jövőben láthatatlanná válhat. 

Autonómia és a felelősség az agentic AI korában 

Az ügynöki rendszerek elterjedésével új etikai és technológiai kérdések is megjelentek:

  • Hol húzódik a határ az ember és a gép döntése között?
  • Mi történik, ha az ügynök hibázik – és ki a felelős érte?

Zentai Péter szerint a kulcs az átláthatóságban és az emberi kontroll fokozatos fenntartásában rejlik. 

„A mai rendszerek már 80 százalékban autonómok, sőt, már az olyan eszközöknél is AI ügynökök működnek, mint maga a ChatGPT” -tette hozzá a We:Robots AI vezérigazgatója. „A valódi veszélyt azonban nem a technológia jelenti, hanem az, ha már teljesen elveszítjük a rálátásunkat arra, mit csinál a gép.” 

Mit hoz a jövő? 

A szakértők szerint az agentic AI még csak most bontogatja a szárnyait, a következő hasonló mérföldkő az lehet, amikor az AI-ügynökök már saját generációik fejlesztésén kezdenek dolgozni. 

„Most még emberek írják a kódot. De a GPT következő verzióján, a GPT-6-on valószínűleg már egy agentic rendszer fog dolgozni, ott már az ember nem pontosan fogja érteni, hogy mi történik a háttérben” – figyelmeztetett Zentai Péter. „Ez lesz az igazi mérföldkő, amikor már maga az AI fejleszti a következő AI-t.” 

Ez a gondolat egyszerre izgalmas és nyugtalanító. Az “agentifikáció” ugyanis nemcsak technológiai, hanem kulturális fordulat is: az ember és a gép közötti viszony újra értelmezése. A mesterséges intelligencia így már nem csupán eszköz, hanem partner lesz, ami egyre önállóbb, egyre kezdeményezőbb, és egyre kevésbé kiszámítható. 

Egy biztos: a gépek már nem csak gondolkodnak, cselekednek is. És ezzel végérvényesen beléptünk az agentifikáció korába.