Képzeljünk el egy rendszert, amelyben több ezer erős AI-chip, szétszórva tucatnyi szerverkabinetben, mégis úgy dolgozik együtt, mintha egyetlen, hatalmas számítógépet alkotna.
Az AI-modellek futtatása óriási energiaigényű, ami a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának is komoly tényezője. Ezért fontos most a Microsoft bejelentése.
Egy magyar startup olyan technológiát fejlesztett, amely egyszerre ötvözi a modern sebészet és az AI erejét.
A SCIGEN nevű módszerrel az AI-t úgy lehet irányítani, hogy ne csak „átlagos”, hanem különleges tulajdonságú anyagokat hozzon létre – például a jövő kvantumszámítógépeihez.
Az AI-verseny új szintre lépett: az NVIDIA és az OpenAI bejelentette, hogy akár 100 milliárd dollár értékű együttműködés keretében legalább 10 gigawatt teljesítményű adatközpont-infrastruktúrát építenek ki.
A Google a böngésző címsorába is új AI Mode gombot épített, miközben a Gemini egyre mélyebben fonódik össze a Chrome-mal és más Google-szolgáltatásokkal.
A tengeri hajózás jövője most egy vegyi szállítóhajón formálódik: az amerikai Mythos AI radar-alapú navigációs rendszere, az APAS, megkezdte éles tesztjeit a CB Pacific fedélzetén. A cél nem a kapitány helyettesítése, hanem a döntések élesítésével a biztonság és a hatékonyság új szintre emelése.
A Microsoft Research bemutatta a rStar2-Agent nevű új keretrendszerét, amely gyökeresen átalakíthatja a nagyméretű nyelvi modellek tréningjét. Az innováció lényege, hogy a komplex érvelési feladatokra képes modellek tanítását jóval kisebb számítási költséggel és adatigénnyel teszi lehetővé, miközben felülmúlja a sokszor nagyságrendekkel nagyobb riválisokat is.
A globális AI-fejlesztés két vezető szereplője, az OpenAI és az Anthropic először vizsgálta meg egymás rendszereit saját biztonsági protokolljai alapján.
A Tesla vezére immár nyíltan kimondja: a cég értékének 80 százalékát néhány éven belül nem az elektromos járművek, hanem az Optimus nevű humanoid robotok adhatják.
A Microsoft két új, teljesen házon belül fejlesztett mesterséges intelligencia modellt mutatott be, amivel világossá tette: hosszú távon függetleníteni kívánja magát az OpenAI technológiájától.
A mesterséges intelligencia utat talált a Meta metaverzumába is, de egyelőre kérdéses, hogy meg tudja-e menteni azt.
Elon Musk mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, az xAI bemutatta legújabb modelljét, a Grok Code Fast 1-et.
Egy új kutatás a Zhejiang Egyetem és az Alibaba Group csapatától forradalmi megközelítést kínál az AI-ügynökök hatékonyabbá tételére.
A kínai DeepSeek startup 2025. augusztus 21-én bocsátotta útjára hallgatásban legújabb modelljét, a DeepSeek‑V3.1-et, amely több forrás szerint is 685 milliárd paraméterrel rendelkezik.
Az amerikai chipgyártó újabb lépést tehet a kínai piac visszahódításáért. A Reuters értesülései szerint az Nvidia a Blackwell-architektúrára épülő, kifejezetten Kínának szánt B30A chipen dolgozik, amely teljesítményben felülmúlhatja a jelenleg ott forgalmazott H20-at.
Az Anthropic új funkcióval ruházta fel legfejlettebb modelljeit: a Claude Opus 4 és 4.1 immár maguktól is véget vethetnek egy-egy párbeszédnek, ha az kifejezetten káros, vagy a továbblépés lehetetlenné válik.
Egy skót kutatócsoport olyan okosszemüveget fejleszt, amely a mesterséges intelligencia és a felhőalapú feldolgozás erejével segítheti a hallássérülteket a mindennapi kommunikációban.
A Google DeepMind kutatócsapata augusztus 14-én leleplezte a Gemma 3 270M nyelvi modellt, amely mindössze 270 millió paraméterrel rendelkezik – ez nagyságrendekkel kevesebb, mint a legnagyobb, 70 milliárd paraméter feletti LLM-ek.
2025 augusztusában Elon Musk bejelentette, hogy a Tesla leállítja a Dojo 2 szuperszámítógép-projekt fejlesztését, amellyel lényegében véget ér az évek óta futó, saját fejlesztésű AI-szuperszámítógép-program.