A Huawei azt akarja, hogy több ezer AI-chip úgy működjön, mint egyetlen óriásszámítógép

2025.09.28. 19:01 Horváth Péter

Képzeljünk el egy rendszert, amelyben több ezer erős AI-chip, szétszórva tucatnyi szerverkabinetben, mégis úgy dolgozik együtt, mintha egyetlen, hatalmas számítógépet alkotna.

Pontosan ezt mutatta be a Huawei a HUAWEI CONNECT 2025 rendezvényen, amikor felfedte új szuperszámítógép-architektúráját, a SuperPoD-ot. Az elképzelés lényege: az egyedi szerverek többé nem különálló egységként működnek, hanem egyetlen logikai gépként, amely képes „együtt tanulni, gondolkodni és következtetni”.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!
Ez nem csupán technológiai bravúr, hanem szemléletváltás is abban, miként lehet megszervezni, skálázni és bevetni az AI-hoz szükséges számítási teljesítményt a jövő iparágaiban.

UnifiedBus 2.0: az áttörés technikai alapja

A Huawei új megközelítésének szíve a UnifiedBus (UB) 2.0 interconnect protokoll. A vállalat szerint ez a rendszer hidat képez a hagyományos nagy teljesítményű számítástechnika gyenge pontjain: a megbízható, hosszú távú kommunikáció és a sávszélesség–késleltetés problémáján.

A régi rézkábelek ugyan nagy sávszélességet biztosítanak, de csak rövid távon, jellemzően két kabinet között. Az optikai kábelek ugyan képesek nagy távolságokra, de megbízhatósági gondokkal küzdenek, különösen nagy léptékben.

A Huawei mérnökei erre találtak megoldást: az UB-protokoll minden rétegébe beépítették a hibatűrést, a fizikai szinttől a hálózati rétegig. Az optikai útvonalakon például 100 nanoszekundum alatt történik a hibaészlelés és az átkapcsolás, így a modulhibák gyakorlatilag láthatatlanná válnak az alkalmazások számára.

Atlas 950 és 960 SuperPoD: teljesítmény számokban

Az Atlas 950 SuperPoD a koncepció első nagy megvalósítása. Legfeljebb 8 192 Ascend 950DT chipet kapcsol össze, amely így:

  • 8 EFLOPS FP8-ben,
  • 16 EFLOPS FP4-ben,
  • 16 petabájt/s interconnect sávszélesség teljesítményt ér el.
Ez utóbbi érték több mint tízszerese a Föld teljes internetének csúcs-sávszélességének.

A rendszer 160 kabinetet foglal el (ebből 128 számítási és 32 kommunikációs), 1 152 TB memóriával és 2,1 mikroszekundumos végpont–végpont késleltetéssel.

A következő generáció, az Atlas 960 SuperPoD, még ambiciózusabb:

  • 15 488 Ascend 960 chip,
  • 30 EFLOPS FP8-ben,
  • 60 EFLOPS FP4-ben,
  • több mint 4 400 TB memória és 34 petabájt/s sávszélesség.

Túl az AI-n: a főkeretek leváltása

A Huawei nemcsak az AI-ra céloz. A TaiShan 950 SuperPoD Kunpeng 950 processzorokra építve általános számítási feladatokra készült, kifejezetten azzal az ígérettel, hogy kiváltsa a régi mainframe és középkategóriás számítógépeket. A pénzügyi szektorban például a Huawei szerint ez kombinálva a GaussDB-vel „véglegesen helyettesítheti” az IBM főgépeit vagy az Oracle Exadata rendszereit.

Nyílt szabvány, ökoszisztéma-építés

A vállalat meglepő lépésre szánta el magát: nyílt szabvánnyá teszi a UnifiedBus 2.0 technikai specifikációját, és év végéig teljesen nyílt forráskódúvá teszi több hardver- és szoftverelemét, köztük a CANN fordítóeszközöket, Mind alkalmazáscsomagokat és az openPangu alapmodelleket.

Ennek oka egyszerre stratégiai és praktikus: Kína belátható időn belül lemaradásban marad a legfejlettebb chipgyártási technológiákban, ezért a fenntartható teljesítményt abból kell kihozni, ami elérhető. Nyílt hardverekkel és szoftverekkel a Huawei szerint partnereik saját iparági SuperPoD-megoldásokat fejleszthetnek, ami gyorsíthatja az innovációt és szélesítheti az ökoszisztémát.

A koncepció nem csak papíron létezik. 2025-ben már több mint 300 Atlas 900 A3 SuperPoD egységet szállítottak le, amelyek az internet-, pénzügyi, távközlési, energetikai és gyártóiparban is működésbe álltak.

A globális piac számára mindez azt jelenti, hogy a Huawei alternatívát kínál a nyugati gyártók zárt, erősen integrált hardver–szoftver modelljeivel szemben. Hogy az ökoszisztéma valóban képes lesz-e fenntarthatóan versenyezni és kereskedelmileg is sikeres lenni, az a következő évek egyik legnagyobb kérdése.

A Huawei SuperPoD tehát nem csupán újabb gyorsabb gép. Ez egy új modell arra, miként kapcsolhatók össze és skálázhatók a gigantikus számítási erőforrások, és hogy a nyílt fejlesztés képes-e megváltoztatni a világ AI-infrastruktúrájának versenydinamikáját.