2025.09.25. 07:10 Horváth Péter
A SCIGEN nevű módszerrel az AI-t úgy lehet irányítani, hogy ne csak „átlagos”, hanem különleges tulajdonságú anyagokat hozzon létre – például a jövő kvantumszámítógépeihez.

Az utóbbi években az AI sokat segített az anyagtudósoknak: több millió új anyagötletet „álmodott meg” különféle modellek segítségével. A legtöbb azonban inkább stabil, hétköznapi szerkezet, nem pedig olyan, ami áttörést hozhatna.
Pedig a kvantumszámítógépekhez például olyan anyagokra lenne szükség, amelyek rendkívül különleges módon viselkednek – például úgynevezett „kvantum spinfolyadékokra”. Ezeket több mint tíz éve kutatják, mégis csak néhány ígéretes példányt sikerült találni.
Hogyan segít a SCIGEN?
Az
MIT kutatói azt találták ki, hogy az AI-t szabályokkal kell irányítani. A SCIGEN pontosan ezt teszi: meghatározza, milyen geometriai mintázatokat (rácsokat) kell követnie az AI-nak.
Képzeljük el úgy, mintha az AI eddig teljesen szabadon rajzolhatott volna, most viszont megmondják neki: „háromszögekből és hatszögekből álló mintát használj, mert ebből születhet valami igazán különleges.”
Az új módszerrel több millió anyagjelöltet sikerült létrehozni, és ezek közül kettőt valóban elő is állítottak laborban. A kísérletek igazolták, hogy az AI nem tévedett: az anyagok tényleg szokatlan mágneses tulajdonságokat mutattak.
Miért fontos ez?
Ha sikerül ilyen egzotikus anyagokat találni, azok lehetnek a jövő szuperszámítógépeinek alapjai. A kvantumszámítógépek sokkal gyorsabban oldhatnának meg bizonyos feladatokat, például új gyógyszerek tervezését vagy energiatakarékos technológiák kifejlesztését.
Robert Cava, a Princeton professzora úgy fogalmazott: „Eddig nagyon lassan haladtunk, mert nehéz volt megtalálni a megfelelő mintázatú anyagokat. Most viszont hirtelen több százezer új jelöltet kaptunk, amikkel kísérletezhetünk.”
Mit jelent ez a hétköznapokban?
A SCIGEN még csak az első lépés: minden ötletet laborban is ellenőrizni kell. De az eszköz felgyorsíthatja a felfedezést, így hamarabb juthatunk el olyan anyagokhoz, amelyek forradalmasítják az elektronikát, a számítástechnikát vagy akár a klímavédelmet (például a szén-dioxid megkötését).
Ahogy a kutatás vezetője fogalmazott: „Nem tízmillió új anyagra van szükségünk. Elég egyetlen igazán jó, amely képes megváltoztatni a világot.”