TALÁLD MEG, AMI ÉRDEKEL

Keress az AI világában.

SAJÁT OLVASÓLISTÁD

Mentett cikkeim.

A megjelölt történetek ezen az eszközön várnak, hogy később folytathasd az olvasást.

    01

    Még nincs mentett cikked.

    A cikkoldalakon található Mentés gombbal állíthatod össze a saját olvasólistádat.

    A lista ebben a böngészőben tárolódik, és nem kerül a szerverre.

    A Microsoft áttörést jelentett be az AI-chipek hűtésében

    Az AI-modellek futtatása óriási energiaigényű, ami a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának is komoly tényezője. Ezért fontos most a Microsoft bejelentése.
    A Microsoft áttörést jelentett be az AI-chipek hűtésében

    Bár a legtöbb áramfelhasználás a GPU-k működéséből származik, a hűtésük szintén jelentős többletterhet jelent. Éppen ezért nem mellékes, ha egy Microsoft-hoz hasonló vállalat azt állítja: sikerült áttörést elérnie a chiphűtés területén.

    A redmondi óriás új rendszere a mikrofluidika (microfluidics) módszerén alapul, amelyet régóta kutatnak, de eddig nehezen sikerült ipari környezetben megvalósítani. A Microsoft szerint az ő megoldásuk akár háromszoros hatékonyságot is hozhat a jelenlegi technológiákhoz képest.

    Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

    Hogyan működik a technológia?

    A legtöbb adatközpontban ma még hideglemezeket (cold plates) használnak, hogy megakadályozzák a GPU-k túlmelegedését. Ezek azonban több anyagrétegen keresztül érintkeznek a hőforrással, így a teljesítményük korlátozott. „Ha öt év múlva még mindig nagyrészt a hagyományos hideglemezes technológiára támaszkodsz, zsákutcába kerülsz” – fogalmazott Sashi Majety programmenedzser a Microsoft közleményében.

    A mikrofluidikában ezzel szemben a hűtőfolyadék sokkal közelebb kerül a forró ponthoz. A Microsoft prototípusában a folyadék szálvékony csatornákon áramlik át, amelyek közvetlenül a chip hátoldalába vannak marva. A hűtőközeg áramlását pedig mesterséges intelligencia optimalizálja, hogy a lehető leghatékonyabban jusson el a megfelelő helyekre.

    Az eljárás különlegessége, hogy a természetből merített ihletet: a csatornák mintázata a levelek erezetére vagy egy pillangó szárnyának rajzolatára emlékeztet.

    Milyen eredményt hoz?

    A vállalat szerint a módszerrel akár 65 százalékkal is csökkenthető a szilícium maximális hőmérséklet-emelkedése a GPU-ban. Ez lehetővé tenné a hardver túlhajtását (overclocking) anélkül, hogy a chip károsodna, továbbá a szervereket fizikailag is közelebb lehetne telepíteni egymáshoz, ami alacsonyabb késleltetést eredményezne. Emellett a keletkező hulladékhő „magasabb minőségben” lenne újrahasznosítható.

    Jim Kleewein, a Microsoft egyik mérnöke szerint a rendszer olyan biztonsági tartalékot ad, amely mellett a mérnökök bátrabban kísérletezhetnek a teljesítmény növelésével.

    Környezeti hatások – háttérben tartva

    Bár a hűtési technológia nyilvánvalóan környezetvédelmi előnyökkel is járhatna, a Microsoft közleménye alig érinti a fenntarthatósági szempontokat. A hivatalos anyag inkább a teljesítménynövekedést és a hatékonyságot hangsúlyozza, a „sustainability” és a hálózati terhelés csökkentése csak mellékesen kerül szóba.

    Pedig a világ éppen most küzd az AI-adatközpontok hatalmas energiaigényével, és minden technológiai innováció, amely csökkentheti a fogyasztást és a hőtermelést, létfontosságú lehet.

    AIWORLD · ÉRTSD, AMI KÖVETKEZIK.További hírek
    Kvantum vagy mesterséges intelligencia – melyik formálja át jobban a világot?
    KÖVETKEZŐ TÖRTÉNET

    Kvantum vagy mesterséges intelligencia – melyik formálja át jobban a világot?

    A kvantumfizika világa egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő: olyan tudományterület, amely a valóság legapróbb építőelemeivel dolgozik, és ahol a józan logika gyakran csődöt mond. Mégis, az utóbbi években ez az elvontnak tűnő tudomány a technológiai ipar egyik legforróbb területévé vált.

    Tovább a cikkhez
    TÉMÁBAN KAPCSOLÓDÓ
    Összes hír