Ötszázmilliárd dolláros érték, rekordokat döntő befektetői bizalom, és egyre több kérdés arról, meddig tarthat ez a mesterséges intelligencia-láz.

Az OpenAI 2025 őszére a világ legértékesebb startupjává vált – megelőzve olyan óriásokat, mint Elon Musk űripari vállalkozása, a SpaceX, vagy a TikTok-ot birtokló ByteDance. Pedig nem volt ez mindig így...
Egy 6,6 milliárd dolláros részvénycsomag másodlagos eladásának köszönhetően a San Franciscó-i cég piaci értéke elérte az ötszázmilliárd dollárt, ami példátlan ugrás egy mindössze tíz éves vállalattól, amely nonprofit kutatólaboratóriumként indult 2015-ben.
A másodlagos részvényértékesítésben a Thrive Capital, a Dragoneer Investment Group, a T. Rowe Price, a SoftBank és az Egyesült Arab Emírségekből érkező MGX is részt vett. Ez a sokszínű befektetői kör nem csupán a pénzügyi súlyát növeli az OpenAI-nak, hanem azt is jelzi, hogy az AI-piac immár a globális tőke legmagasabb szintjeit mozgatja meg.
A piaci eufória azonban kétélű: a befektetők szerint a generatív mesterséges intelligencia az internet utáni korszak legnagyobb üzleti lehetősége, miközben a szkeptikusok egyre hangosabban figyelmeztetnek a „szilikonlufira”, amely kipukkadhat, ha a technológia nem váltja be a rá épített várakozásokat.
Sam Altman vezérigazgató egy texasi adatközpont-komplexumban tett látogatásakor úgy fogalmazott: „Lesznek túlfinanszírozott területek, amelyek elbuknak, és lesznek alulfinanszírozottak, amelyek elszalasztanak hatalmas lehetőségeket – de hosszú távon biztos vagyok abban, hogy az AI példátlan gazdasági és tudományos növekedést hoz.”
Az OpenAI ma már nem csupán kutatás, hanem teljes értékű technológiai ökoszisztéma. Az Etsy-vel és a Shopify-jal kötött partnerség révén a ChatGPT-t beépítik az online vásárlási élménybe, a Sora 2 pedig az AI-alapú videókészítést és -megosztást viszi a felhasználók közé. Ezek az új üzleti modellek azt jelzik, hogy az OpenAI a fejlesztői platform-szerepből fokozatosan a fogyasztói piacra is belép.
Eközben a cég tovább erősíti infrastrukturális hátterét. Az Oracle-lel, a SoftBankkal és az Nvidiával közösen dolgozik a Stargate névre keresztelt, következő generációs adatközpont-projekten, amely a világ egyik legnagyobb számítási infrastruktúrája lehet. Ez a kezdeményezés nemcsak a modelljei kiszolgálására, hanem az egész iparág új szabványainak megalkotására is esélyes.
A vállalat jelenlegi sikerei mögött ott húzódik az a bonyolult struktúra, amelyben az OpenAI LP, a profitorientált leányvállalat, egy nonprofit alapítvány felügyelete alatt működik. Ez a modell lehetővé teszi a piaci tőkebevonást, miközben elvileg közhasznú célokat követ. A rendszer azonban egyre több jogi és etikai kérdést vet fel: a kaliforniai és delaware-i főügyészek vizsgálják, mennyire felel meg ez a kettős szerkezet az amerikai nonprofit szabályozásnak.
A Microsofttal való kapcsolat szintén átalakulóban van. A felek szeptemberben előzetes megállapodást kötöttek a partnerség új, „kiegyensúlyozottabb” formájáról, de a részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A Microsoft korábban több milliárd dolláros befektetésekkel és infrastruktúrával segítette az OpenAI modelljeit, most azonban egyre inkább partneri viszonyra törekszik, nem kizárólagos kontrollra.
Tíz év alatt az OpenAI-t egy garázs-laborból félbillió dolláros birodalommá formálta a befektetői bizalom és a generatív AI forradalma. Az üzleti modell hibrid, a küldetés pedig paradox: közhasznú célokat követve termel rekordnyereséget.
A cég szeptember végén 50 millió dolláros alapot is meghirdetett nonprofit szervezeteknek, amelyek az AI társadalmi hasznosítását segítik. Ez a gesztus egyszerre kommunikációs és stratégiai lépés: jelzi, hogy az OpenAI a technológiai dominancia mellett a társadalmi elfogadottságot is igyekszik megszerezni – ami nélkül hosszú távon egyetlen globális AI-szereplő sem maradhat talpon.