A technológia változik.
A kíváncsiság összeköt.
Majdnem minden harmadik európai használ generatív AI-t, de nem úgy, ahogy a hype sugallja. Sokan egyáltalán nem is érzik szükségesnek a használatát - derül ki az Eurostat felméréséből.
A Google több tucat, AI-val generált videót távolított el a YouTube-ról, amelyekben a Disney ikonikus karakterei jelentek meg, miután a médiavállalat hivatalos jogi felszólítást küldött a cégnek.
Van egy pont, ahol a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lelkesedés átbillen a gyakorlati kérdésekbe. Nem az számít többé, hogy egy modell szépen fogalmaz-e, hanem az, hogy a végén ott van-e a használható táblázat, a vállalható prezentáció, a működő kódjavítás vagy a következetes elemzés. A GPT-5.2 pontosan erre a határvonalra érkezett meg.
Az OpenAI egy olyan radikális fejlesztést jelentett be, amely a nagy nyelvi modellek működésének egyik legsötétebb pontját célozza meg: azt, hogy a rendszerek hajlamosak eltakarni a saját hibáikat.
A mesterséges intelligencia már nem csupán kísérleti segítség a radiológiában, hanem egyre inkább rendszerszintű eszköz, amely új alapokra helyezi a korai felismerést és a diagnosztikai workflow-t.
A Google vezetése szerint az előttünk álló években nem egyszerű fejlesztési korszak jön, hanem egy olyan méretű infrastruktúra-robbanás, amelyhez csak a legnagyobb technológiai váltások idején volt fogható.
A francia játékkiadó ismét előre menekül az AI-fejlesztésekben. A vállalat most egy olyan prototípust mutatott be, amelyben a játékosok hangutasításokkal irányítható, vizuális helyzetfelismeréssel rendelkező AI-csapattársakkal dolgoznak együtt.
Az OpenAI új modellje most debütált a Codex-környezetben, és már az első mérések alapján érzékelhető, hogy a vállalat a kódolás jövőjét az agentic, azaz önállóan munkafolyamatokat fenntartó AI-rendszerek felé tolja.
Yann LeCun szerint súlyosan félreértjük az AI jelenét – és ha nem váltunk irányt, a fejlődés elakad.
A GPT-5 tavalyi rajtja sok szempontból fordulópontnak ígérkezett, mégis félúton megrekedt. Most nem generációváltás történt, hanem finomhangolt korrekció, de miben is mutatkozik ez meg?
A kvantumfizika világa egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő: olyan tudományterület, amely a valóság legapróbb építőelemeivel dolgozik, és ahol a józan logika gyakran csődöt mond. Mégis, az utóbbi években ez az elvontnak tűnő tudomány a technológiai ipar egyik legforróbb területévé vált.
A Google azon dolgozik, hogy mesterséges intelligenciát működtető adatközpontokat helyezzen az űrbe, első próbaeszközeit 2027 elején tervezi pályára állítani. Azért még vannak komoly kérdőjelek.
Az elmúlt hónapokban újra fellángolt a vita arról, hogy vajon a nagy érvelő modellek (Large Reasoning Models, LRM) valóban képesek-e gondolkodni. Most egy érdekes megközelítést mutatunk.
Ahogy a klímaváltozás fokozódik, az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Microsoft és az Nvidia, egyre fejlettebb mesterséges intelligencia (AI) modelleket vetnek be az időjárás-előrejelzés forradalmasítására.
Az OpenAI hivatalosan bemutatta a ChatGPT Atlas böngészőt, amelyben a keresés és a böngészés központi eleme maga a ChatGPT. Ez hosszabb távon komoly előny lehet, még a Google böngészőjével szemben is.
A Google következő generációs AI-modellje, a Gemini 3 minden jel szerint már október 22-én bemutatkozhat.
Az AI-evolúció új szakasza teljesen új alapokra helyezi a különféle AI-eszközök működését. A témával kapcsolatban a hazai gyökerű, de londoni székhelyű We:Robots AI két szakértőjével beszélgettünk.
A mesterséges intelligencia-fejlesztés eddigi versenyfutása szinte megszállott gyorsasággal zajlik, csakhogy miközben a képességek exponenciálisan bővülnek, a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos tudás alig tart lépést.
Új szintre emelheti a mesterséges intelligencia érvelési képességét a Reinforcement Learning Pre-training (RLP).
Az OpenAI a következő nagy lépésre készül: a ChatGPT-ből platform, sőt, egy újfajta operációs rendszer lehet. Nick Turley, a ChatGPT vezetője szerint ez nemcsak technológiai, hanem filozófiai váltás is.
