A Google az űrbe költöztetné adatközpontjait, hogy kielégítse az AI korának energiaéhségét

2025.11.05. 06:52 Horváth Péter

A Google azon dolgozik, hogy mesterséges intelligenciát működtető adatközpontokat helyezzen az űrbe, első próbaeszközeit 2027 elején tervezi pályára állítani. Azért még vannak komoly kérdőjelek.

A Google új fejezetet nyitna a digitális infrastruktúra történetében: 2027-ben megkezdi első, mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontjainak pályára állítását. A vállalat „Project Suncatcher” névre keresztelt kezdeményezése nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy az AI-modellekhez szükséges hatalmas számítási kapacitást a Föld körüli pályára helyezze, a Nap energiáját közvetlenül hasznosítva.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

A koncepció szerint körülbelül nyolcvan, napelemmel működő műholdból álló „adatközpont-konstellációk” keringenének mintegy 640 kilométeres magasságban, mindegyikükön a Google saját fejlesztésű TPU-processzoraival. Ezeket az eszközöket kifejezetten az AI-modellek betanítására és futtatására optimalizálták, így a vállalat szerint a rendszer képes lehet a földi adatközpontok tehermentesítésére, miközben drasztikusan csökkenti a víz- és energiaigényt.

Napenergia az űrben – és az ellentmondások

A Google kutatói szerint az űrbeli adatközpontok energiahatékonysága akár nyolcszorosan is meghaladhatja a földi napelemekét. A Föld atmoszféráján kívül ugyanis nincs felhő, por vagy napszakos váltakozás, így a napenergia közel állandó forrásként használható.

A vállalat kutatása szerint az űrbe juttatás költségei az évtized közepére annyira lecsökkenhetnek, hogy a működtetés költségei nagyjából megegyezhetnek egy földi adatközpontéval. Mindez a SpaceX és más űripari cégek újrahasznosítható rakétatechnológiájának köszönhető.

Ugyanakkor a projekt környezetvédelmi dilemmákat is felvet. Egyetlen rakéta fellövése több száz tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe, így a teljes ökológiai mérleg csak hosszú távon válhat kedvezővé. Astronómusok is aggódnak a műholdak elszaporodása miatt, amelyek szerintük „úgy szennyezik az égboltot, mint bogarak a szélvédőt”, megnehezítve a csillagászati megfigyeléseket.

A verseny az űrben is elindult

A Google szerint a „Project Suncatcher” csak az első lépés egy új iparág megszületése felé. A cég a következő két évben két prototípus műholdat kíván pályára állítani, és ezek tapasztalatait használja majd fel a nagyobb rendszer tervezéséhez.

A koncepciót már mások is követik. Elon Musk, a Starlink és a SpaceX vezetője a múlt héten bejelentette, hogy saját cégei is megkezdik az űrbeli adatközpont-fejlesztéseket. Eközben az Nvidia is készül: a chipgyártó még novemberben elindítja első, AI-chipekkel felszerelt műholdjait, a Starcloud nevű startup együttműködésével.

A Starcloud társalapítója, Philip Johnston szerint az űr szinte „korlátlan, olcsó és megújuló energiaforrás”. Mint fogalmazott: „A környezetre gyakorolt hatás csak az indítás során jelentkezik, de az életciklusa alatt tízszeres szén-dioxid-megtakarítást eredményez egy földi adatközponthoz képest.”

Miért éri meg az űrbe költözni?

A földi adatközpontok építése és működtetése hatalmas földterületet, vízmennyiséget és villamos energiát igényel. A Google becslése szerint a technológiai iparág 2030-ig mintegy 3 billió dollárt költ új, földi létesítményekre Indiától Texasig és Lincolnshire-től Brazíliáig.

Ha ez az energia nem tiszta forrásból származik, az AI-forradalom könnyen az egyik legnagyobb karbonkibocsátóvá válhat. A cég kutatói ezért úgy látják, hogy az űr lehet „a legjobb hely az AI-rendszerek méretezésére”.

A Google ugyanakkor óvatosan fogalmaz. A kutatási dokumentum szerint számos mérnöki kihívás áll még előttük: meg kell oldani a hőelvezetést a vákuumban, a megbízható nagy sávszélességű kommunikációt, valamint a több éves folyamatos üzem megbízhatóságát.

A „Project Suncatcher” tehát egyelőre csak vízió, de olyan vízió, amely a digitális korszak új fejezetét nyithatja meg – ahol a felhő valóban az égben lesz.