A Warner visszavonulót fúj: licencmegállapodással zárul a Suno elleni per

A Warner Music Group lezárta a Suno ellen indított szerzői jogi perét, és inkább megállapodást kötött az AI-zenei platformmal.

A döntés nem előzmény nélküli: a kiadó alig néhány hete írt alá hasonló szerződést az Udióval, amellyel egyértelműen jelzi, hogy a generatív zene fejlődését már nem a bíróságokon, hanem az alkotók érdekeit hangsúlyozó licencekkel szeretné keretek közé terelni.

Per helyett üzlet: opt-in rendszer az előadók védelmére

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

A Warner azok közé a kiadók közé tartozott, amelyek szerint a Suno és az Udio „óriási léptékben” sértette meg a szerzői jogokat azzal, hogy felhasználták a nyilvánosan elérhető zenék gyakorlatilag teljes körét a modelljeik betanításához. A Suno korábban nyíltan beszélt erről, és fair use-ként értelmezte a gyakorlatot, ami érthetően heves ellenállást váltott ki a zeneiparban.

A mostani megállapodás teljes fordulatot jelent. A Warner visszavonja a keresetet, a Suno pedig olyan licencelési rendszert vezet be, amelyben:

  • az előadók és dalszerzők kizárólag opt-in alapon dönthetik el, hogy a nevük, arcuk, hangjuk vagy szerzeményeik felhasználhatóak-e AI által generált művekben,
  • a platform vállalja, hogy a jövőben csak olyan modellek működnek rajta, amelyek a Warner katalógusát is jogtisztán kezelik.

Robert Kyncl, a Warner Music Group vezérigazgatója így foglalta össze a megállapodás elvét:
„Az AI akkor szolgálja az előadók érdekeit, ha licencelt tartalommal dolgozik, elismeri a zene értékét, és megadja a művészeknek a döntést arról, hogy a nevüket, hangjukat vagy szerzeményeiket felhasználhatják-e új AI-dalokban.”

Új modellek jönnek, a régi rendszerek eltűnnek

A partnerség részeként a Suno 2026-ban új, fejlettebb és teljesen licencelt AI-zenei modelleket indít, amelyek fokozatosan leváltják a jelenlegi rendszereket. A platform működésében is szigorúbb korlátok jelennek meg:

  • az ingyenes felhasználók nem tölthetik le a létrehozott zenéket, csak meghallgatni és megosztani tudják,
  • a fizetős előfizetők havi letöltési keretet kapnak, amely bővíthető, de már nem lesz korlátlan.

Ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy bárki tömegesen exportálhat AI-dalokat jogi háttér nélkül.

A váratlan mellékszál: a Suno megveszi a Songkicket

A megállapodás egy másik, meglepő eleme, hogy a Suno felvásárolja a Warner Music Grouphoz tartozó Songkick szolgáltatást, amely koncertajánló alkalmazásként működik, és a felhasználók számára segít megtalálni a környékbeli fellépéseket.

A Suno tovább üzemelteti a platformot. A Warner szerint a Suno generatív zenei eszközei és a Songkick rajongói központú funkciói olyan kombinációt alkothatnak, amely újfajta kapcsolatot épít az előadók és a közönség között. Mindez arra utal, hogy a Suno hosszabb távon a közösségibb, zeneközpontú szolgáltatások felé nyithat.

Miért engedett a Warner?

A háttérben valószínűleg egy racionális iparági felismerés áll: a generatív zene robbanásszerű növekedését már nem lehet pereskedéssel távol tartani.
Egy jogilag tiszta, az előadók beleegyezésére épülő licencrendszer viszont olyan üzleti keretet teremthet, amelyben:

  • az AI-cégek hozzáférhetnek a hatalmas katalógusokhoz,
  • a művészek megtarthatják az irányítást saját hangjuk és nevük felett,
  • a kiadók pedig részesedhetnek a technológia által generált új értékből.

A Warner információk szerint más nagy szereplőkkel – többek között a YouTube-bal – is tárgyal hasonló strukturált megállapodásról.

Hogy pontosan hogyan néz majd ki a Suno új, licencelt modellje, az 2026-ban derül ki. Egy azonban biztos: a generatív zenei ipar új korszakhoz érkezett, ahol a nagy kiadók már nem kívülről szemlélik a technológia felemelkedését, hanem aktívan formálni próbálják.