A technológiai világban egyre több tapasztalt szakember, köztük Bill Gates és Sam Altman, figyelmeztet: az AI-ra bízni a fejlesztést nem forradalom, hanem felelőtlenség.

2025-ben a vállalatok minden eddiginél gyorsabban próbálják kiváltani az emberi munkát mesterséges intelligenciával. Az ígéret csábító: AI, ami komplett alkalmazásokat ír, csökkenti a mérnöki csapatokat, és több ezer munkaórát spórol.
De a valóság, mint mindig, most is árnyaltabb.
A Stratus Data szakértője, Derek Chang több mint húsz éve dolgozik olyan óriásokkal, mint a General Electric, a Walt Disney Company és a Harvard Medical School. Tapasztalata szerint az AI jelenleg nem tudja helyettesíteni az emberi mérnököket, legfeljebb kiegészíteni tudja őket.
„A hype nem találkozik a valósággal” – fogalmazott. „A legtöbb vállalati kód zárt, sosem kerül be a nyilvános tréningadatok közé. Az AI így csak azt tudja utánozni, amit az interneten lát – vagyis sablonokat.”
Az AI-modellek ugyanis nem „gondolkodnak”, csak mintákat másolnak. A fejlesztők ezt pontosan értik: egy nagy nyelvi modell (large language model, LLM) nem alkot új algoritmust, csak „jó tippelő”. Vagyis ha egy vállalat saját, bonyolult infrastruktúrát épít – mint a Google vagy a Stripe –, az AI nem tudja utánozni, mert egyszerűen nem látja.
Chang szerint a jelenlegi AI-eszközöket úgy érdemes kezelni, mint egy junior csapattagot: gyors, lelkes és hasznos az első körös ötleteléshez, de csak akkor biztonságos, ha tapasztalt szakemberek felügyelik.
Egyszerű feladatokra – például egy weboldal-váz vagy mobilapp-sablon létrehozására – az AI valóban sokszorosan gyorsabb. De bonyolultabb rendszereknél, ahol biztonsági, adatvédelmi vagy üzleti logikai összefüggések vannak, a javítás és felülvizsgálat gyakran több időt vesz igénybe, mint a kézi fejlesztés.
Érdekes módon mind Bill Gates, mind Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is hasonlóan látja. Gates szerint az AI „az emberi kreativitás partnere, nem helyettese”, Altman pedig egyenesen kijelentette: „Ha valaki teljesen AI-ra bízza a fejlesztést, az nem érti a technológia határait.”
A legnagyobb vállalatok ezért nem „kiváltani”, hanem kiterjeszteni próbálják a szakembereik képességeit. A Microsoftnál, a Google-nél vagy a Hugging Face-nél az AI-t inkább gyorsítóként és ötletgenerátorként használják, nem döntéshozóként. Ezzel együtt ne legyenek illúzióink: a számtalan leépítés a szektorban (főleg a játékiparban) azt mutatja, hogy a cél az emberi munkaerő csökkentése, de nem lehet úgy, ahogy ezt sokan elképzelik.
A kódolás az egyik legkifinomultabb szellemi munkaforma, ahol a rutin és az intuíció aranyat ér. Ezeket az AI még nem birtokolja. Ha a cégek csak a gyorsaságra hajtanak, az eredmény hosszú távon visszaüthet: hibás rendszerek, rosszul skálázott architektúrák és nehezen fenntartható kódok formájában. Az összegzés egyszerű:
A valódi cél nem az, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítse az embert, hanem hogy megerősítse. A munkahelyek jövője nem „egy ember + húsz AI-ügynök”, hanem olyan ökoszisztéma, ahol a gép segíti a döntéseket, de nem hozza meg őket helyettünk.
Ehhez viszont arra van szükség, hogy a fiatal programozók, mérnökök és elemzők továbbra is megtanulják az alapokat – ne csak AI-eszközöket használjanak, hanem értsék is, miért működik valami.
A túlzott automatizálás ma nemcsak gazdasági, hanem oktatási kockázat is: ha nincs, aki tanul, nem lesz, aki később tanít.