Ne rúgd ki a cégedből a programozókat, az AI nem fogja érdemben helyettesíteni őket

A technológiai világban egyre több tapasztalt szakember, köztük Bill Gates és Sam Altman, figyelmeztet: az AI-ra bízni a fejlesztést nem forradalom, hanem felelőtlenség.

2025-ben a vállalatok minden eddiginél gyorsabban próbálják kiváltani az emberi munkát mesterséges intelligenciával. Az ígéret csábító: AI, ami komplett alkalmazásokat ír, csökkenti a mérnöki csapatokat, és több ezer munkaórát spórol.

De a valóság, mint mindig, most is árnyaltabb. 

A kód, amihez nincs hozzáférése az AI-nak

A Stratus Data szakértője, Derek Chang több mint húsz éve dolgozik olyan óriásokkal, mint a General Electric, a Walt Disney Company és a Harvard Medical School. Tapasztalata szerint az AI jelenleg nem tudja helyettesíteni az emberi mérnököket, legfeljebb kiegészíteni tudja őket.

„A hype nem találkozik a valósággal” – fogalmazott. „A legtöbb vállalati kód zárt, sosem kerül be a nyilvános tréningadatok közé. Az AI így csak azt tudja utánozni, amit az interneten lát – vagyis sablonokat.”

Az AI-modellek ugyanis nem „gondolkodnak”, csak mintákat másolnak. A fejlesztők ezt pontosan értik: egy nagy nyelvi modell (large language model, LLM) nem alkot új algoritmust, csak „jó tippelő”. Vagyis ha egy vállalat saját, bonyolult infrastruktúrát épít – mint a Google vagy a Stripe –, az AI nem tudja utánozni, mert egyszerűen nem látja.

A junior segéd, aki nélkülözhetetlen felügyeletet igényel

Chang szerint a jelenlegi AI-eszközöket úgy érdemes kezelni, mint egy junior csapattagot: gyors, lelkes és hasznos az első körös ötleteléshez, de csak akkor biztonságos, ha tapasztalt szakemberek felügyelik.

Egyszerű feladatokra – például egy weboldal-váz vagy mobilapp-sablon létrehozására – az AI valóban sokszorosan gyorsabb. De bonyolultabb rendszereknél, ahol biztonsági, adatvédelmi vagy üzleti logikai összefüggések vannak, a javítás és felülvizsgálat gyakran több időt vesz igénybe, mint a kézi fejlesztés.

Gates és Altman: az AI nem pótolja az embert, hanem segíti

Érdekes módon mind Bill Gates, mind Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is hasonlóan látja. Gates szerint az AI „az emberi kreativitás partnere, nem helyettese”, Altman pedig egyenesen kijelentette: „Ha valaki teljesen AI-ra bízza a fejlesztést, az nem érti a technológia határait.”

A legnagyobb vállalatok ezért nem „kiváltani”, hanem kiterjeszteni próbálják a szakembereik képességeit. A Microsoftnál, a Google-nél vagy a Hugging Face-nél az AI-t inkább gyorsítóként és ötletgenerátorként használják, nem döntéshozóként. Ezzel együtt ne legyenek illúzióink: a számtalan leépítés a szektorban (főleg a játékiparban) azt mutatja, hogy a cél az emberi munkaerő csökkentése, de nem lehet úgy, ahogy ezt sokan elképzelik.

A veszély nem az AI, hanem a túlzott bizalom

A kódolás az egyik legkifinomultabb szellemi munkaforma, ahol a rutin és az intuíció aranyat ér. Ezeket az AI még nem birtokolja. Ha a cégek csak a gyorsaságra hajtanak, az eredmény hosszú távon visszaüthet: hibás rendszerek, rosszul skálázott architektúrák és nehezen fenntartható kódok formájában. Az összegzés egyszerű: 

• Az AI gyors.
• Az ember okos.
• A kettő nem ugyanaz.

A jövő: nem kiváltás, hanem együttműködés

A valódi cél nem az, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítse az embert, hanem hogy megerősítse. A munkahelyek jövője nem „egy ember + húsz AI-ügynök”, hanem olyan ökoszisztéma, ahol a gép segíti a döntéseket, de nem hozza meg őket helyettünk.
Ehhez viszont arra van szükség, hogy a fiatal programozók, mérnökök és elemzők továbbra is megtanulják az alapokat – ne csak AI-eszközöket használjanak, hanem értsék is, miért működik valami.

A túlzott automatizálás ma nemcsak gazdasági, hanem oktatási kockázat is: ha nincs, aki tanul, nem lesz, aki később tanít.

• AI
• automatizálás
• technológia
• Fejlesztés
• Bill Gates
• Munkaerőpiac
• Vállalati stratégia
• Sam Altman