Japánban nincs szerzői jogi védelem az AI-képzésében használt adatokra

Japán technológiai minisztere, Keiko Nagaoka a közelmúltban világossá tette, hogy a szerzői jogi törvények nem vonatkoznak az AI-rendszerek képzéséhez felhasznált adatokra és művekre, ezt az információt Takashi Kii törvényhozó blogbejegyzésében hozta nyilvánosságra. Az interakcióra a képviselőház egyik albizottsági meghallgatásán került sor. Kii, a kongresszus demokrata párti tagja megemlítette, hogy a tartalom jellegétől és beszerzési módjától függetlenül – beleértve az illegális oldalakat, a nonprofit vagy profitorientált forrásokat – "lehetséges", hogy ezeket a tartalmakat AI-képzésre használják fel. Hangsúlyozta, hogy új szabályozásokra van szükség a jogtulajdonosok védelme érdekében, mivel a mesterséges intelligencia egyre gyakrabban kerül felhasználásra a képzésben.

Az elmúlt évben viták hulláma söpört végig a mesterséges intelligencia és a szerzői jogok kérdésén. Az olyan nagy horderejű szöveg-kép modellek, mint a Stable Diffusion és a Midjourney jelentős vitákat váltottak ki. A felzúdulást elsősorban a művészek aggodalma okozta, hogy műveiket megfelelő beleegyezés nélkül használják fel e modellek képzésére. A jogi lépések egyre gyakrabban jelentek meg, mivel művészek és képkészleteket tároló platformok, mint például a Getty, pert indítottak a mesterséges intelligencia fejlesztői ellen, mert képeit jogosulatlanul használták fel a modellek képzéséhez.

Eközben a mesterséges intelligencia felhasználására vonatkozó nemzetközi szerzői jogi törvények különböző reakciókat váltottak ki. Míg Ausztráliában a Google a szerzői jogi törvények enyhítése mellett érvel, addig az Egyesült Királyság az év elején a korlátozások enyhítése ellen döntött. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala lett az első világszerte, amely kimondta, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott művészet nem jogosult szerzői jogi védelemre, a Zarya of the Dawn híres ügyét követően.