2025.08.15. Horváth Péter
Az Egyesült Államokban az Amazon, a Google, a Microsoft és társaik soha nem látott mértékben formálják át az energiaszektort.

Amit néhány éve még csak nap- és szélerőmű-befektetések jellemeztek, az mára teljes körű energiapolitikai befolyássá vált: a technológiai óriások egyszerre a villamos energia legnagyobb fogyasztói és egyre komolyabb termelői. A mesterséges intelligencia körüli versenyfutás és a globális adatközpont-építési hullám viszont drámai hatással van a hálózat terhelésére – és közvetve a lakossági villanyszámlákra. Bár mondják, hogy az
AI a környezet megmentője is lehet, azért jól látható, hogy egyelőre inkább a problémák okozójaként definiálhatjuk.
AI mint áramfaló
Az AI-modellek fejlesztéséhez és futtatásához szükséges szerverparkok jóval nagyobb energiaéhséggel bírnak, mint a streaming-szolgáltatások. 2023-ban az amerikai adatközpontok az ország teljes villamosenergia-felhasználásának több mint 4%-át vitték el, és a hivatalos előrejelzések szerint ez 2028-ra akár 12%-ra is ugorhat.
Az Amazon-vezér Andy Jassy nyíltan kimondta:
a cég növekedését jelenleg leginkább az energiaellátás korlátozza. Microsoft közben történelmi rekordot döntött: a vállalat értéke július végén átlépte a 4 ezermilliárd dolláros küszöböt, és a következő években százmilliárdos AI-beruházásokkal számol.
A költségek és az új villanyszámla-valóság
Az USA-ban a lakossági áramárak 2020 óta átlagosan több mint 30%-kal emelkedtek, és egyes elemzések szerint az adatközpont-boom önmagában akár további 8%-os országos drágulást hozhat 2030-ig, míg például Virginiában a növekedés a 25%-ot is elérheti.
Ohio államban idén júniustól már látható a hatás: egy átlagos háztartás havi számlája legalább 15 dollárral nőtt a helyi adatközpontok miatt. A technológiai cégek ugyan azt állítják, hajlandók kifizetni a saját energiaigényükhöz szükséges fejlesztéseket, a gyakorlatban azonban összetett viták zajlanak arról, hogyan osszák meg a költségeket a többi fogyasztóval.
Adatközpontok mint újratelepített erőművek
A nagyvállalatok ma már nem csupán vásárolják az áramot, hanem egyre gyakrabban maguk is termelik és értékesítik. Az elmúlt öt évben az Amazon, a Google, az Apple és a Microsoft energiakereskedelmi leányvállalatai összesen több mint 2,2 milliárd dollár értékben adtak el villamos energiát a nagykereskedelmi piacon – a forgalom nagy része 2022 óta keletkezett.
Mindez új erőviszonyokat teremt a villamosenergia-piacon, és felveti a kérdést: meddig számítanak „fogyasztónak” ezek a cégek, és mikortól „versenytársnak” a hagyományos szolgáltatók szemében?
Ohio: precedensértékű csörte
2024 végén Ohio államban éles konfliktus bontakozott ki. A helyi áramszolgáltató új díjszabási kategóriát akart bevezetni a nagyfogyasztók – adatközpontok és kriptobányászok – számára, amely előre rögzített, magas teljesítmény-lekötést írt volna elő. A tech-cégek ezzel szemben saját, kedvezőbb feltételeket kínáló javaslatot tettek le az asztalra.
Hónapok tárgyalása után az állami közműszabályozó bizottság 5:0 arányban a szolgáltató álláspontját fogadta el, „kiegyensúlyozott, a lakosságot védő csomagként” jellemezve a döntést. A tech-óriások fellebbeztek, „jogszerűtlennek és indokolatlannak” nevezve az ítéletet.
A kockázat: túltervezett infrastruktúra
A szolgáltatók attól tartanak, hogy a vállalatok az AI-kereslet túlbecslésével feleslegesen nagy hálózati fejlesztéseket indíttatnak el, majd visszavonják vagy évekkel késleltetik projektjeiket. Ez történt például Virginiában, ahol egy adatközpont 2013-ra tervezett indulása csak 2017-ben valósult meg – a köztes időszakban a lakosság fizette a hálózatbővítés költségeit.
Nem csak Amerika problémája
A vita túlmutat az amerikai határokon. Az adatközpont-építési láz Európában és Ázsiában is felpörög, és hasonló feszültségeket hozhat a szabályozók, a közműszolgáltatók és a technológiai szektor között. A fő kérdés mindenhol ugyanaz:
ki finanszírozza az AI-korszakhoz szükséges energiahálózat-fejlesztést, és hogyan lehet elkerülni, hogy a költségek aránytalanul a lakosságra háruljanak?