Merész állítás: az AI mentheti meg a környezetet?

2025.07.08. Horváth Péter

Miközben az adatközpontok és az energiaigény elképesztő terhelést jelent környezeti szempontból is, egy új tanulmány szerint a mesterséges intelligencia lehet bolygónk megmentője.

Egy friss kutatás szerint nem kell lemondanunk a modern élet kényelméről ahhoz, hogy érdemben csökkentsük a globális szén-dioxid-kibocsátást – elég, ha okosan használjuk a mesterséges intelligenciát. A London School of Economics és a Systemiq közös tanulmánya szerint három iparág célzott AI-alapú átalakítása évente akár 5,4 milliárd tonnával is visszavetheti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2035-ig. Ez nagyságrendekkel meghaladja az AI-technológiák működtetéséhez szükséges energia és adatközpontok által okozott terhelést.

A kutatás nem kevesebbet állít, mint hogy az AI lehet a klímaküzdelem eddig hiányzó láncszeme. A „Green and intelligent: the role of AI in the climate transition” című jelentés szerint a mesterséges intelligencia nemcsak kisebb hatékonyságjavításokra képes, hanem teljes gazdasági átalakulást indíthat el egy fenntarthatóbb és igazságosabb modell irányába.

A klímasemleges gazdaság nem teher, hanem lehetőség

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a zöld átállást nem szabad pusztán kötelező teherviselésként értelmezni. Épp ellenkezőleg: ez egy páratlan lehetőség az innovációra, a reziliens gazdasági növekedésre és egy befogadóbb társadalom megteremtésére. A kutatás három kulcsterületre koncentrál: az energiatermelésre, a hús- és tejiparra, valamint a személygépjárművekre – ezek önmagukban az emberiség teljes kibocsátásának közel feléért felelősek.

A számítások szerint:

  • az energiaágazatban 1,8 milliárd tonna szén-dioxid-takarékosság érhető el évente AI-alapú optimalizálással,
  • a növényi fehérjék fejlesztése 0,9–3,0 milliárd tonna megtakarítást hozhat,
  • az okos mobilitás és a hatékonyabb akkumulátorok pedig évi 0,6 milliárd tonnával csökkenthetik a közlekedésből származó kibocsátást.
Mindeközben az AI működtetéséhez kapcsolódó szénlábnyom – a jelenlegi becslések szerint 0,4–1,6 milliárd tonna – jelentősen elmarad ezektől az előnyöktől.

Öt mód, ahogy az AI segíthet megmenteni a bolygót

  1. Komplex rendszerek intelligens újratervezése:
    A villamosenergia-hálózatok, városi közlekedés és egyéb kritikus rendszerek működését az AI képes előre jelezni és dinamikusan hangolni. A DeepMind például már bizonyította, hogy AI segítségével 20%-kal lehet növelni a szélenergia gazdasági hatékonyságát.
  2. Felfedezések gyorsítása, pazarlás csökkentése:
    A nettó zéró kibocsátás eléréséhez szükséges technológiák fele még csak most kerül ki a laboratóriumokból. A DeepMind GNOME nevű eszköze például több mint kétmillió új kristályszerkezetet azonosított, amelyek áttörést hozhatnak az energiatárolásban. Az Amazon AI-algoritmusai pedig már több mint hárommillió tonnányi csomagolóanyagot spóroltak meg 2015 óta.
  3. Segítség a jobb fogyasztói döntésekhez:
    Akár a Google Maps üzemanyagtakarékos útvonalai, akár az okos termosztátok, az AI segíthet a háztartásoknak napi szinten is csökkenteni az ökológiai lábnyomukat.
  4. Klímaváltozás és klímapolitikák modellezése:
    Az AI páratlan pontossággal képes éghajlati mintákat előre jelezni. Az IceNet például új szintre emelte a tengeri jég előrejelzését, segítve ezzel a döntéshozókat és a helyi közösségeket egyaránt.
  5. Korai vészjelző rendszerek extrém időjárásra:
    Az AI-alapú előrejelző rendszerek életmentőek lehetnek. A Google Flood Hub rendszere például már több mint 80 országban képes akár 5 nappal előre jelezni az áradásokat.

Emberi irányítás nélkül nem megy

A tanulmány szerzői azonban figyelmeztetnek: az AI önmagában nem oldja meg a klímaválságot. Aktív állami szerepvállalásra, jól megtervezett szabályozásra és célzott befektetésekre van szükség ahhoz, hogy ezek a technológiák valóban fenntartható és társadalmilag igazságos irányba fejlődjenek.

„A kormányok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az AI valóban felgyorsítsa az igazságos és fenntartható átmenetet” – hangsúlyozzák a kutatók.

A javasolt lépések között szerepel:

  • a zöld AI-kutatás ösztönzése,
  • az adatközpontok energiahatékonyságának szigorú szabályozása,
  • valamint a globális digitális egyenlőtlenségek felszámolása annak érdekében, hogy minden közösség részesülhessen a fejlődés előnyeiből.
A kutatás optimista: ha irányítottan és globálisan együttműködve használjuk az AI-t, nemcsak a kibocsátás csökkentésére nyílhat lehetőség, hanem egy olyan jövőre is, ahol a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság nem zárja ki egymást.

Sajnos erre a gyakorlatban igen kevés esély van, lássuk be, de legalább optimista forgatókönyvre ment el az erre égetett energia. Az ideális világról álmodozni pedig továbbra is ingyen van.

Megosztás Facebookon