A Visa már engedi, hogy a mesterséges intelligencia költse a pénzt helyettünk

A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a Visa most olyan fejlesztést jelentett be, amely alapjaiban változtathatja meg az online vásárlást: megnyitotta globális fizetési hálózatát az AI-alapú ügynökök előtt.

Ezek az „agentic commerce” rendszerek már nemcsak keresnek és ajánlanak termékeket, hanem a fogyasztó által megadott feltételek mentén önállóan vásárolnak is. A 4,6 billió dolláros (≈ 1 730 billió Ft) értékű globális fizetési piacra így belép egy új szereplő: az AI, amely a jövőben a teljes vásárlási folyamatot képes lehet lebonyolítani helyettünk.

Hogyan működik az „agentic commerce”?

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!
Az elképzelés lényege, hogy a fogyasztó előre beállítja a paramétereket – például költségkeretet, terméktípust, márkapreferenciát vagy időzítést –, majd az AI-ügynök önállóan felkutatja a legjobb ajánlatot, elvégzi az összehasonlítást, és végül fizet is. A Visa ehhez két új eszközt tett elérhetővé:

  • Model Context Protocol (MCP) Server: biztonságos hozzáférést ad a Visa fizetési API-jaihoz, így az ügynökök szabványosított módon kommunikálhatnak a hálózattal.
  • Visa Acceptance Agent Toolkit: olyan fejlesztőkészlet, amely lehetővé teszi a fizetési folyamatok AI-vezérelt automatizálását akár egyszerű nyelvi parancsokkal is.
Ezzel a fejlesztői munkaidő hetek helyett órákra rövidülhet, és a startupoktól a multinacionális kereskedőkig bárki könnyen csatlakozhat.

Miért kockázatos, ha az AI költi a pénzünket?

Az automatizált vásárlás alapvetően új biztonsági kihívásokat vet fel. Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy az ügynök pontosan azt vásárolta, amit kértünk, és nem egy hibás vagy hallucinált ajánlatot?

A Visa szerint a védelem több szinten épül be:

  • azonnali tokenizáció, vagyis a kártyaadatok helyett csak egy biztonságos token kerül továbbításra,
  • eszköz- és alkalmazás-szintű hitelesítés,
  • „payment signals” és „payment instructions”, amelyek ellenőrzik, hogy az ügynök döntése összhangban van-e a felhasználó eredeti szándékával.
Rubail Birwadker, a Visa globális növekedési vezetője azonban hangsúlyozta: nem állítják, hogy minden problémát megoldottak, az új kereskedelmi forma élesben hozza majd felszínre a kockázatokat.

Mastercard, PayPal és Amazon is versenyben

A lépés nem elszigetelt: a Mastercard már áprilisban elindította saját „Agent Pay” rendszerét, a PayPal a Perplexity AI-jal dolgozik együtt automatizált vásárlási megoldásokon, az Amazon pedig a „Buy for Me” funkcióval kísérletezik. A verseny tehát óriási, és a nagy kártyahálózatoknak éppen most kell bizonyítaniuk, hogy az AI világában is megőrzik dominanciájukat.

Mit nyerhetnek a vállalkozások?

A Visa Acceptance Agent Toolkit az üzleti szférának is ígéretes: az AI-ügynökök képesek lehetnek automatikusan számlákat generálni, bevételi összesítéseket készíteni vagy éppen a hátralékos tételeket azonosítani. Ez különösen a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentheti.

A nagy kérdés: bízunk-e majd a gépben?

A fogyasztói bizalom azonban még bizonytalan. Egy 2024 végi eMarketer-felmérés szerint az amerikaiak mindössze 24%-a adná át szívesen pénzügyeit egy AI-asszisztensnek. A Visa évi 40 milliárd dollár (≈ 15 000 milliárd Ft) csalásmegelőzési tapasztalata erős alap, de az automatizált vásárlások új típusú hibákat hoznak: a nyelvi modellek tévedéseit, a hibás adatértelmezést, vagy akár a túlzott költekezést.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Ha a Visa stratégiája sikeres, a következő években a fogyasztók egyre gyakrabban nem webáruházakban böngésznek majd, hanem egyszerűen utasítják AI-ügynöküket, hogy „vegyél nekem új futócipőt maximum 30 ezer forintért”. A tranzakció a háttérben zajlik le, és a kártyatársaságok reményei szerint ugyanúgy a saját hálózatukon keresztül, mint eddig.

A tét óriási: a fizetési piac vezetői most dőlhet el, ki marad a digitális gazdaság gerince a mesterséges intelligencia korszakában.