2025.09.02. 09:01 Horváth Péter
Szeptember 1-jétől a legnagyobb kínai közösségimédia-platformok – köztük a WeChat, a Douyin és a Weibo – látványos lépéssel vezették be az AI-által generált tartalmak kötelező címkézését.

A szabályozás célja, hogy átláthatóbbá tegye, mikor találkozik a felhasználó emberi, és mikor mesterségesen előállított szövegekkel, képekkel vagy videókkal.
A felhasználók mostantól jól látható jelölésekkel találkozhatnak minden olyan bejegyzésnél, amelyet generatív AI segítségével készítettek. A jelzés nemcsak a poszt felületén jelenik meg, hanem a tartalom metaadataiba is kötelező vízjelet építeni.
- WeChat: előírja, hogy a felhasználók maguk alkalmazzanak címkét az AI-tartalmakra, emellett tilos eltávolítani vagy manipulálni a rendszer által automatikusan generált jelzéseket.
- Douyin (a kínai TikTok): minden AI-elemet tartalmazó poszthoz kötelező a címke, és a platform saját eszközeivel is képes azonosítani a forrásokat.
- Weibo: új jelentési lehetőséget adott a felhasználóknak, akik mostantól bejelenthetik a „nem címkézett AI-tartalmakat”.
A jogszabály háttere
Az előírás egy idén elfogadott törvényhez kapcsolódik, amelyet négy állami szerv közösen dolgozott ki:
- a Cyberspace Administration of China (CAC),
- az Ipari és Informatikai Minisztérium,
- a Közbiztonsági Minisztérium,
- valamint a Nemzeti Rádió- és Televízió-hivatal.
A CAC már tavasszal három hónapos ellenőrzési kampányt indított az AI-alkalmazások és szolgáltatások szabályozására. A mostani címkézési kötelezettség ennek folytatása, amely a „generatív AI-áradat” kontrollját célozza.
Kína nem az egyetlen, ahol a tartalom-eredet jelölése napirenden van. Az Egyesült Államokban több AI-szolgáltató is kísérletezik hasonló megoldásokkal. A Google például a Pixel 10 telefonokban már a kameraalkalmazás szintjén integrálta a C2PA-tartalomhitelesítési szabványt (Coalition for Content Provenance and Authenticity). Ez a rendszer a kép vagy videó elkészítésekor ad metaadatot az eredetről, és így segíti azonosítani, mi valódi és mi generált.
Miért fontos mindez?
A kötelező jelölések nemcsak a felhasználói tudatosságot növelik, hanem a félretájékoztatás és az AI-„slop” – gyenge minőségű, automatikusan generált anyag – terjedését is visszaszoríthatják. A szabályozás egyben jelzés a globális techvilágnak is: a mesterséges intelligencia korában a tartalom átlátható eredetmegjelölése kezd alapkövetelménnyé válni.