Kína új korszakot nyitott: önellátásra építi mesterséges intelligencia stratégiáját az USA-val szemben

Kína mesterséges intelligencia iparága látványosan új szakaszba lépett: a technológiai nagyhatalom nemcsak a globális AI-verseny élére törne, de egyre markánsabban igyekszik kivonni magát az Egyesült Államok technológiai befolyása alól.

A mesterséges intelligenciába áramló állami támogatások mértéke városonként mérhető milliárdokban, miközben Washington szigorú exportkorlátozásokkal próbálja fékezni Peking előretörését. A tét: a 21. századi gazdasági és stratégiai fölény.

A legfrissebb hír, hogy Shanghai egy 1 milliárd jüanos (kb. 139 millió dolláros) támogatási programot indított, amely három fő területet céloz:

• 600 millió jüan: számítási kapacitás (pl. GPU-szerverek) támogatására,
• 300 millió jüan: AI modellekhez kötődő kedvezményekre,
• 100 millió jüan: tréningadatbázisok beszerzésére.

A támogatási arány szerződésenként 10 és 100% között mozoghat, és akár 500 millió jüan támogatást is kaphatnak új AI-kutatóintézetek több éven át. Pan Helin, a kínai ipari és információs minisztérium tanácsadó testületének tagja szerint „Shanghai egyik legnagyobb előnye a finanszírozási erő”, ugyanakkor a magas működési költségek miatt sok startup inkább a közelebbi Hangzhou felé fordul.

Shanghai példája nem egyedi: Hangzhou már korábban bejelentett 250 millió jüan értékű saját AI-támogatási csomagot, és különös figyelmet szentel a „hat kis sárkány” néven emlegetett hazai startupjainak, köztük a DeepSeek AI-nak. Shenzhen, Chengdu és Peking szintén saját ösztönző programokat indítottak, jelezve, hogy az AI ma már nemzeti szintű stratégiai célkitűzés, de városi szintű versenyhelyzet is egyben.

Trump új stratégiával válaszol

A kínai bejelentések egybeestek Donald Trump elnök új, 28 oldalas „AI Action Plan” stratégiájával, amely szigorú technológiai korlátozásokat vezet be, és a mesterséges intelligencia exportőr nagyhatalommá válását tűzi ki célul. Az amerikai kereskedelmi minisztérium megbízást kapott arra, hogy még szorosabban ellenőrizze a technológia exportját és az AI-rendszerek külföldi végfelhasználóit – különösen Kínában. A cél: bezárni a kiskapukat, és geolokációs eszközökkel is akadályozni a hozzáférést.

A korlátozások dacára Kína saját chipgyártása lendületet vett. A Bernstein elemzői szerint 2027-re a belföldi gyártású AI-gyorsítók a piac 55%-át foglalhatják el, szemben a 2023-as 17%-kal. A Huawei Ascend 910C chipje például már a Nvidia H100 teljesítményének 65%-át hozza, igaz, továbbra sem kompatibilis a kulcsfontosságú CUDA szoftverplatformmal.

A geopolitikai játszma új szakasza

A Plenum nevű független kínai kutatóintézet elemzője, Bo Zhengyuan szerint Trump stratégiája nem csupán megfékezni próbálja Kínát, hanem közvetlen versenyre hívja. Ez pedig új szintre emeli a már eddig is feszültségekkel teli technológiai rivalizálást.

A júliusi sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián Li Qiang miniszterelnök „nyitott együttműködésre” szólított fel az AI terén, utalva arra, hogy az amerikai korlátozások kizáró, elzárt technológiai játéktérré tehetik az AI-fejlődést.

Bo végkövetkeztetése szerint „nem lesz világos győztes vagy vesztes a következő évtizedben.” Az AI fejlesztése hosszú távú játszma, ahol a siker záloga nem csupán a pénz vagy a szabályozás, hanem a mérnöki tudás, az infrastruktúra és a kreatív tehetség együttese.

• Kína