Javaslat az adatméltóságra az egyetemes alapjövedelem alternatívájaként

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre fejlettebbé válik, az "adatméltóság" gondolata egyre inkább felmerül, mint lehetséges megoldás az AI és az automatizálás problémáira.

A Szilícium-völgy vezető elméi az egyetemes alapjövedelmet javasolják alternatívaként azokra a munkahelyekre, amelyek a mesterséges intelligencia térnyerése miatt elavulttá válhatnak. Bár az ötletnek megvannak az érdemei, nem oldja meg teljesen a problémát, ahogy azt Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is megjegyezte, aki szerint a vagyon és az erőforrások elosztása fontos, de nem elég ahhoz, hogy az embereknek értelmet és célt adjon.

Jaron Lanier informatikus, a virtuális valóság megalapítója az "adatméltóságot" javasolja, mint a munkahelyek automatizálás problémájának nagyobb megoldásának. Lanier amellett érvel, hogy fel kell hagynunk azzal, hogy ingyenes szolgáltatásainkért cserébe ingyen adjuk az adatainkat. Azt javasolja, hogy az emberek "kapjanak fizetést azért, amit létrehoznak, még akkor is, ha azt megszűrik és újrakombinálják" valami felismerhetetlenné. Lanier először a Harvard Business Review 2018-as, "A Blueprint for a Better Digital Society" című cikkében mutatta be az adatméltóság koncepcióját.

Jaron Lanier megjegyzi, hogy az online mindenhez való hozzájárulás megfelelő mértékű elismerésének kiosztása kihívást jelentő feladat. Még az adatméltósággal foglalkozó kutatók sem tudnak megegyezni abban, hogyan lehet szétválasztani mindent, amit a mesterséges intelligencia modellek elnyeltek, vagy hogy mennyire részletes elszámolásra kell törekedni.

Bár az adatméltóság koncepciójának kialakítása időbe telhet, a hozzáférés hiánya komoly kihívást jelent. Az OpenAI például a korábbi években kiadta a képzési adatainak egy részét, de azóta biztonsági és versenyjogi aggályokra hivatkozva elzárta a hozzáférést. Ráadásul a szabályozó hatóságok is küzdenek a teendőkkel, és olyan országok, mint Olaszország és Kanada már blokkolták az OpenAI chatbotjának használatát. Francia, német, ír és kanadai adatvédelmi szabályozók is vizsgálják, hogyan gyűjti és használja az adatokat.

Az iparágban bevett szokás, hogy az AI-modellekhez az internetről válogatás nélkül letöltve, az adattisztítást pedig kiszervezve hozzák létre az adathalmazokat. Az OpenAI jobban járt volna, ha már a kezdetektől fogva beépítette volna az adatnyilvántartást. Margaret Mitchell, egy AI-kutató, aki korábban a Google AI etikai társvezetője volt, megjegyzi, hogy e vállalatok számára szinte lehetetlen, hogy azonosítsák az egyének adatait és eltávolítsák azokat a modelljeikből.

Az adatméltóság új módot javasol annak biztosítására, hogy az egyének megfelelő kompenzációban részesüljenek a mesterséges intelligencia támogatásához való hozzájárulásukért, még akkor is, ha az adatokat a felismerhetetlenségig kiszűrték. A mesterséges intelligencia által generált vagyon és erőforrások igazságosabb elosztása révén képes megbirkózni a munkaautomatizálás kihívásaival.

• OpenAI
• AI
• Adatméltóság
• Egyetemes alapjövedelem
• Munkahelyek automatizálása
• Kompenzáció