Hogyan használja egy orvos a mesterséges intelligenciát?

2025.10.31. 07:10 Horváth Péter

A neurológia világa eddig a mikroszkópok, reflexkalapácsok és finom mozdulatok terepe volt. Ma viszont a rendelő csendjében már egy láthatatlan segítő is dolgozik: a mesterséges intelligencia.

Hogyan használja egy orvos a mesterséges intelligenciát?

A modern orvostudományban az AI nem futurisztikus kísérlet többé, hanem munkatárs. Nem ember helyett, hanem mellette. Dr. Allan D. Wu, a chicagói Ann & Robert H. Lurie Gyermekkórház kutatója úgy fogalmaz: „A neurológusok problémamegoldók, és az AI egyszerűen egy új eszköz arra, hogy jobban végezhessék a munkájukat.”

Az orvosi AI-rendszerek többsége ma gépi tanuláson (machine learning) alapul. Ezek a modellek képesek több ezer agyi MRI-felvételt összevetni, észrevenni az apró vérzéseket, vagy kiszámítani, hogyan változik egy elváltozás mérete az idő múlásával. Amit korábban órákig tartott elemezni, azt ma néhány másodperc alatt feldolgozza egy algoritmus.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

A különbség nem csupán a sebesség. Az AI-rendszerek olyan összefüggéseket is felfedezhetnek, amelyeket az emberi szem nem lát: a mikromintázatokból következtethetnek egy betegség korai jeleire. Mégis, Dr. Wu figyelmeztet: „A mesterséges intelligencia ma még nem az orvos dönt helyett. Inkább egy keresőmotor, amely segít, de nem ítél.”

Az AI, ami hallgat

A leglátványosabb változás a beteggel való kommunikációban történt. Egyre több orvos engedi meg, hogy az AI „hallgassa” a rendelői beszélgetést, és automatikusan készítse el a jegyzőkönyvet. A gép felismeri, ki beszél, ki kérdez, és szöveget formál a párbeszédből.

A cél egyszerű: az orvos újra az emberre figyelhessen, ne a képernyőre.

„A legnagyobb előny, hogy az orvos szemkontaktust tarthat, és természetesebben magyarázhat” – mondja Dr. Wu. A vizsgálat így személyesebb, az adminisztráció pedig háttérbe szorul.

Mégis, a technológia korlátai kézzelfoghatók. Az AI könnyen félrehallhat ritka neveket, szakkifejezéseket, vagy megpróbálhat „javítani” a hallottakon. Ezért egyre több neurológus hangosan narrálja a vizsgálatát – így a páciens hallja, mit figyel meg az orvos, az AI pedig pontosabban rögzíti a jegyzetet.

Etika, bizalom és adat

Az orvosi mesterséges intelligencia legérzékenyebb pontja az adat. Két világ között húzódik a határ:

  • az egyikben biztonságos, egészségügyi célra fejlesztett AI-eszközök működnek, szigorú adatkezelési szerződésekkel,
  • a másikban pedig a nyílt, publikus modellek, mint a ChatGPT vagy a Microsoft Copilot, amelyek nem orvosi környezetre készültek.

„Ezekbe a rendszerekbe soha nem kerülhetnek betegadatok” – figyelmeztet Dr. Wu. Minden, ami azonosítható, tilos: egy születési dátum, egy vizsgálati eredmény, vagy akár egy beazonosítható panasz. Az AI itt csak eszköz lehet, nem adatgazda.

A bizalom kérdése azonban mélyebb. Az orvos és a beteg közti kapcsolat a bizalomra épül – az AI-val való orvosi együttműködésnek ezt nem szabad megbontania. Az adatbiztonság nem csupán jogi, hanem erkölcsi kérdés: kié az információ, és kinek a döntése, hogy megosztjuk-e egy géppel?

Az AI nem helyettesít, hanem visszaad

Az MI használata a neurológiában a következő évtizedben tovább fog gyorsulni, de az orvosi döntések felelőssége továbbra is a neurológusoké marad. Az MI segíthet információt gyűjteni és automatizálni bizonyos feladatokat, de a finom klinikai ítéletek – különösen egy olyan összetett szakterületen, mint a neurológia – továbbra is az emberi szakértelemre épülnek - véli Dr. Wu.