Hogyan használja egy orvos a mesterséges intelligenciát?

2025.10.31. 07:10 Horváth Péter

A neurológia világa eddig a mikroszkópok, reflexkalapácsok és finom mozdulatok terepe volt. Ma viszont a rendelő csendjében már egy láthatatlan segítő is dolgozik: a mesterséges intelligencia.

A modern orvostudományban az AI nem futurisztikus kísérlet többé, hanem munkatárs. Nem ember helyett, hanem mellette. Dr. Allan D. Wu, a chicagói Ann & Robert H. Lurie Gyermekkórház kutatója úgy fogalmaz: „A neurológusok problémamegoldók, és az AI egyszerűen egy új eszköz arra, hogy jobban végezhessék a munkájukat.”

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

Az orvosi AI-rendszerek többsége ma gépi tanuláson (machine learning) alapul. Ezek a modellek képesek több ezer agyi MRI-felvételt összevetni, észrevenni az apró vérzéseket, vagy kiszámítani, hogyan változik egy elváltozás mérete az idő múlásával. Amit korábban órákig tartott elemezni, azt ma néhány másodperc alatt feldolgozza egy algoritmus.

A különbség nem csupán a sebesség. Az AI-rendszerek olyan összefüggéseket is felfedezhetnek, amelyeket az emberi szem nem lát: a mikromintázatokból következtethetnek egy betegség korai jeleire. Mégis, Dr. Wu figyelmeztet: „A mesterséges intelligencia ma még nem az orvos dönt helyett. Inkább egy keresőmotor, amely segít, de nem ítél.”

Az AI, ami hallgat

A leglátványosabb változás a beteggel való kommunikációban történt. Egyre több orvos engedi meg, hogy az AI „hallgassa” a rendelői beszélgetést, és automatikusan készítse el a jegyzőkönyvet. A gép felismeri, ki beszél, ki kérdez, és szöveget formál a párbeszédből.

A cél egyszerű: az orvos újra az emberre figyelhessen, ne a képernyőre.

„A legnagyobb előny, hogy az orvos szemkontaktust tarthat, és természetesebben magyarázhat” – mondja Dr. Wu. A vizsgálat így személyesebb, az adminisztráció pedig háttérbe szorul.

Mégis, a technológia korlátai kézzelfoghatók. Az AI könnyen félrehallhat ritka neveket, szakkifejezéseket, vagy megpróbálhat „javítani” a hallottakon. Ezért egyre több neurológus hangosan narrálja a vizsgálatát – így a páciens hallja, mit figyel meg az orvos, az AI pedig pontosabban rögzíti a jegyzetet.

Etika, bizalom és adat

Az orvosi mesterséges intelligencia legérzékenyebb pontja az adat. Két világ között húzódik a határ:

  • az egyikben biztonságos, egészségügyi célra fejlesztett AI-eszközök működnek, szigorú adatkezelési szerződésekkel,
  • a másikban pedig a nyílt, publikus modellek, mint a ChatGPT vagy a Microsoft Copilot, amelyek nem orvosi környezetre készültek.

„Ezekbe a rendszerekbe soha nem kerülhetnek betegadatok” – figyelmeztet Dr. Wu. Minden, ami azonosítható, tilos: egy születési dátum, egy vizsgálati eredmény, vagy akár egy beazonosítható panasz. Az AI itt csak eszköz lehet, nem adatgazda.

A bizalom kérdése azonban mélyebb. Az orvos és a beteg közti kapcsolat a bizalomra épül – az AI-val való orvosi együttműködésnek ezt nem szabad megbontania. Az adatbiztonság nem csupán jogi, hanem erkölcsi kérdés: kié az információ, és kinek a döntése, hogy megosztjuk-e egy géppel?

Az AI nem helyettesít, hanem visszaad

Az MI használata a neurológiában a következő évtizedben tovább fog gyorsulni, de az orvosi döntések felelőssége továbbra is a neurológusoké marad. Az MI segíthet információt gyűjteni és automatizálni bizonyos feladatokat, de a finom klinikai ítéletek – különösen egy olyan összetett szakterületen, mint a neurológia – továbbra is az emberi szakértelemre épülnek - véli Dr. Wu.