Az Alan Turing Institute szerint a humán tudományok kulcsfontosságúak az AI jövőjében

A kutatók szerint az eddigi megközelítés – miszerint az AI kimenetei csupán matematikai műveletek eredményei – alapvetően hibás.

Egy nemzetközi szakértői csoport – az Alan Turing Institute, az Edinburghi Egyetem, az AHRC-UKRI és a Lloyd’s Register Foundation együttműködésében – új kezdeményezést indított „Doing AI Differently” (AI másképp) néven. A program célja, hogy az AI fejlesztésében középpontba állítsa az emberi szempontokat és a kulturális értelmezést.

A kutatók szerint az eddigi megközelítés hibás. A mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak valójában kulturális alkotások, sokkal inkább hasonlítanak egy regényre vagy festményre, mint egy táblázatra. A probléma az, hogy az AI nem érti ezek jelentését: olyan, mintha valaki fejből tudná a szótárat, de képtelen lenne valódi beszélgetést folytatni.

Az „interpretatív mélység” hiánya

Drew Hemment professzor, az Alan Turing Institute fenntarthatósági interpretatív technológiákért felelős témavezetője szerint az AI gyakran ott vall kudarcot, ahol a finom árnyalatok és a kontextus a legfontosabb. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb rendszer nagyon hasonló architektúrára épül – ezt nevezik a kutatók homogenizációs problémának.

A hasonlat egyszerű: ha a világ összes pékje ugyanazt a receptet használná, minden sütemény egyforma és unalmas lenne. Az AI esetében ez azt jelenti, hogy ugyanazok a vakfoltok, torzítások és korlátok sokszorosítódnak a mindennap használt eszközökben.

Tanulság a közösségi médiából

A csapat arra figyelmeztet, hogy ne kövessük el ugyanazt a hibát, mint a közösségi média esetében, amelyet egyszerű célokkal vezettek be, és most a társadalmi mellékhatásaival élünk együtt. Az új irány célja az Interpretatív AI: olyan rendszerek tervezése, amelyek már az alapoktól képesek többféle értelmezést, kulturális árnyalatot és kontextust kezelni.

Az elképzelés szerint az ilyen AI nem egyetlen „helyes” választ adna, hanem több érvényes nézőpontot mutatna be, és alternatív architektúrák révén kilépne a jelenlegi fejlesztési sablonokból. A cél nem az ember helyettesítése, hanem ember–AI együttműködések létrehozása, ahol a kreativitás és a számítási kapacitás egymást erősítve segíti a nagy problémák megoldását.

Konkrét hatások az életünkre

• Egészségügy: Az orvos–beteg kapcsolat inkább egy történet, mint tünetlisták sora. Egy interpretatív AI képes lehet ezt a történetet teljesebb formában rögzíteni, javítva a diagnózist és a bizalmat.
• Klímaváltozás: Segíthet összekötni a globális éghajlati adatokat a helyi közösségek kulturális és politikai valóságával, így a megoldások valóban működhetnek a gyakorlatban.

A program keretében új nemzetközi pályázat indul a brit és kanadai kutatók együttműködésének támogatására. Hemment professzor szerint „szűkül az időablak”, hogy az interpretatív képességeket beépítsük a jövő AI-rendszereinek alapjaiba.

A Lloyd’s Register Foundation technológiai igazgatója, Jan Przydatek hozzátette:
„Globális biztonsági alapítványként számunkra a legfontosabb, hogy a jövő AI rendszerei biztonságos és megbízható módon kerüljenek bevezetésre, bárhogyan is nézzenek ki.”

A kezdeményezés nem pusztán technológiai fejlesztésről szól, hanem arról, hogy olyan AI szülessen, amely hozzájárul az emberiség legnagyobb kihívásainak megoldásához, és közben felerősíti az emberi értékeket.

• AI kutatás
• Alan Turing Institute