Kevés vállalat működik olyan sajátos felépítéssel, mint az OpenAI. Egy nonprofit szervezet felügyeli a forprofit céget, amely mára közhasznú vállalattá alakult – és mindezt most már két vezérigazgató irányítja. Fidji Simo nevét is érdemes tehát megismerni Altman mellett.

Az OpenAI az elmúlt két évben olyan irányokba nőtt, amelyek még a Szilícium-völgyben is ritkák: egyszerre geopolitikai erőközpont, kutatólabor, hardverfejlesztő és a világ legsikeresebb AI-termékének otthona. A vállalat szervezeti felépítése önmagában is szokatlan – egy nonprofit felügyeli a forprofit céget –, most pedig egy újabb, még radikálisabb megosztás történt: két vezérigazgató vezeti a vállalatot. Sam Altman a kutatás és a számítási infrastruktúra világát viszi, míg Fidji Simo, az Instacart korábbi CEO-ja, minden másért felel, ami a termékekhez, felhasználókhoz és bevételhez tartozik. Ennek kapcsán nagyon érdekes riportot készített a Wired.
Simo augusztus óta tölti be a CEO of Applications szerepét, és ezzel az egész ChatGPT-ökoszisztéma kulcsfigurája lett. Bár fizikailag ritkán jelenik meg a San Franciscó-i központban, munkatársai szerint láthatatlan jelenléte erőteljesebb bárkinél.
Fidji Simo története nem a Szilícium-völgy csillogó tárgyalótermeiben kezdődik, hanem egy rendkívül nehéz várandóssággal, amely hónapokra ágyhoz kötötte.
„Öt hónapig voltam ágyban fekvő. A negyedik hónapban már összehúzódásaim voltak, és valós esély volt rá, hogy elveszítjük a gyermekünket.” – mondja. Végigdolgozta ezt az időszakot: prezentációkat tartott a Metánál, sokszor az ágyából, és a terhesség után kialakuló POTS-szindróma azóta is meghatározza a mindennapjait. „Nem akartam, hogy a betegség útjába álljon annak, amit csinálni akarok.”
Ez a tapasztalat formálta azt a vezetői stílust, amellyel belépett az OpenAI-hoz. Az első nap minden alkalmazottnak őszintén elmondta állapotát: „A láthatatlan betegségeknél nehéz látni, min megy át a másik. Az első napon mindenkinek részletesen elmagyaráztam a helyzetemet.”
A transzparencia nemcsak bizalmat teremtett, hanem a munka kultúrájának új nyitását is jelezte: az OpenAI híresen személyes jelenlétet vár el, Simo azonban a legtöbb napot Los Angelesből dolgozza végig, a betegségéhez igazodva. Munkatársai szerint mégis ő a cég egyik legaktívabb jelenléte: „Reggel 8-tól éjfélig online vagyok, és öt percen belül válaszolok.” A Slack-csatornákon állandó, érdemi jelenléte új normát állított fel, amely fokozta a hatékonyságot.
Simo feladata lényegében az, hogy az OpenAI-t kutatólaborból valódi globális termékcéggé formálja. Szerinte a kutatás és a tényleges felhasználói élmény között ma hatalmas a szakadék:
„A modelljeink intelligenciája jóval előrébb jár annál, ahogy az emberek használják őket. Az én feladatom bezárni ezt a szakadékot.”
A Szilícium-völgyben régóta így tekintenek rá: ő az az ember, aki a Meta alkalmazásából és az Instacartból is világpiacra skálázott terméket csinált. A delegálást viszont most teljes iparági szinten kell értelmeznie: „Mi nem a nagyobb hatókörért harcolunk. Mi a kevesebbért harcolunk.” – mondja. Ez egy olyan szervezetben különösen fontos, amely egyszerre épít hardvert, szuverén AI-megállapodásokat, új modelleket és több milliárdos compute-stratégiát.
Az első hónapokban Simo nevéhez kötődött a Pulse bevezetése, amely egy újfajta személyes információs réteget ad a ChatGPT-hez. A Pulse a felhasználó naptárát, előzményeit és visszajelzéseit összekapcsolva ad reggeli összefoglalót és személyre szabott javaslatokat.
Simo saját példáján látja a termék erejét: „Pulse minden reggel jelzi, ha új tanulmány jelent meg a betegségemről. Korábban mindezt magamnak kellett keresnem.”
A Pulse egyszerre munkaeszköz és egészségügyi támasz; férje, aki csokoládékészítőként dolgozik, még termékötleteket is kapott tőle: „Pulse azt írta neki, hogy rejtett üzeneteket is elhelyezhetne az adventi kalendáriumban. Ő pedig azt mondta: ez zseniális.”
A Pulse valójában az első lépés egy nagyobb vízió felé: hogy a ChatGPT ne egyszerűen egy chatbot legyen, hanem személyi asszisztens, amely életszerű kontextusokat lát át.
A ChatGPT hetente 800 millió felhasználót ér el. Ez a szám önmagában garantálja, hogy sokan akut mentális állapotban fordulnak a modellhez. Simo egyik első prioritása volt a mentálhigiénés működés átvilágítása és fejlesztése.
„Néhány hónap alatt masszívan csökkentettük a negatív mentálhigiénés válaszok arányát.”
Bevezették a korszerű szülői felügyeletet, és életkor-becslési funkciókon dolgoznak. Az egyik legnehezebb terület a mánia felismerése.
„Ha valaki azt írja, hogy két napja nem aludt, és csodásan érzi magát, azt egy pszichológus azonnal észleli. A szavak alapján viszont normális lelkesedésnek tűnhet.” Ezért klinikai pszichológusok bevonásával dolgoznak olyan mintákon, amelyek a látszólag pozitív kijelentések mögött is felismerik a kockázatot.
Ugyanakkor a másik irány is veszélyes: „Ha valaki egyszerűen csak izgatott, és a rendszer azt mondja, hogy mániás epizódja van, az sem jó.”
A mentálhigiéné tehát nem lezárható projekt – Simo szerint „folyamatos finomhangolás”.
A külvilág félelemmel figyeli az OpenAI hatalmas adatközpont-beruházásait, amelyek összértéke már százmilliárd dolláros szinten mozog. Simo viszont határozott álláspontot képvisel:
„Kívülről kockázatosnak tűnhetnek ezek az üzletek, de belülről sokkal kockázatosabb lenne nem belevágni.”
A GPU-hiány ma akadályozza a termékek nagy részét – a Pulse sem nyitható meg minden felhasználónak egyszerre. Simo szerint a partnerek – Nvidia, cloudszolgáltatók, állami szereplők – pontosan értik, mire szállnak be: „Rendkívül felkészült cégek. Tudják, hogyan fogunk növekedni.”
Az OpenAI ma a világ egyik legértékesebb startupja – és az egyik legnagyobb veszteséget termelője. Simo azonban nem aggódik a monetizáció miatt. Szerinte a jövő teljesen világos:
„A ChatGPT mindenki számára biztosíthatna egy olyan segítőcsapatot, amely korábban csak a gazdagoknak volt elérhető.”
Ez a vízió magában foglal személyes vásárlót, pénzügyi tanácsadót, egészségcoacht, utazásszervezőt – és szerinte egy nap mindez természetes lesz.
A vállalati oldal ugyancsak hatalmas piac: Simo szerint a jelenlegi API- és Enterprise-szolgáltatás csak „vékony réteg”, a tényleges érték az iparágakra szabott AI-ügynökökben van. A reklámok kérdése kényes, és a döntés végső soron hozzá fog tartozni. A kereskedelmi szándék már most magas, de még nem építenek rá:
„Amit megtanultam: az emberek nem magukat a hirdetéseket nem szeretik, hanem azt, ahogy a mögöttük lévő adatokat használják.”
Ez azt jelenti, hogy a ChatGPT-ben csak teljesen újragondolt reklámmodell jöhet szóba – vagy egyáltalán nem lesz reklám.
Simo nem osztja azokat a félelmeket, amelyek szerint az AI kiszorítja az embert.
„Az ember végtelenül kreatív. Az AI csak szupererőt ad hozzá.”
A saját lányán látja, hogyan nyílik ki a lehetőségek világa: tízévesen már üzleti ötleteket valósít meg, dalokat ír, könyvet készít – és mindezt a ChatGPT gyorsítja fel, szülői felügyelet mellett. A munkaerőpiacról viszont realistán beszél: „Masszív munkahelyteremtés lesz, de bizonyos kategóriák mélyen meg fognak változni.”
Ezért hozta létre az OpenAI a 10 millió embert célzó AI-certifikációs programot és az új állásplatformot, ami szintén nagyon fontos szerepet tölt majd be a következő évek során.
Az OpenAI jövője tehát nem abban áll, hogy ki ül a legfelső széken, hanem abban, hogyan épül össze a kétféle vezetési logika: a kutatás radikalizmusa és a termékfejlesztés fókusza. Ez a kettő ma először találkozik egyetlen vállalaton belül – és Fidji Simo miatt éppen most kezd formát ölteni.