A NATO a felelős AI-ról szóló megállapodást kíván kötni Kínával a védelem érdekében

Jens Stoltenberg NATO-vezér érdeklődését fejezte ki a Kínával kötendő, a mesterséges intelligencia védelmi célú felelősségteljes felhasználására kiterjedő megállapodás létrehozása iránt. Stoltenberg kijelentette, hogy a következő lépés az lenne, hogy Kínával az értékekről és elvekről tárgyaljanak, és megállapodjanak a felelős felhasználás bizonyos szabályairól. A NATO azonban óvatos Kína mesterséges intelligencia-ambícióival kapcsolatban, különösen a katonai területeken. A 31 tagországot számláló NATO-t aggasztja, hogy Kína nem eléggé átlátható, ha a mesterséges intelligenciáról és a nukleáris fegyverekről van szó. A NATO nem tekinti Kínát ellenfélnek, de úgy véli, hogy Kína kihívást jelent az értékei, biztonsága és érdekei számára.

Kína támogatta a mesterséges intelligencia felelős használatára vonatkozó javaslatokat. Februárban a "Responsible Artificial Intelligence in the Military Domain" (Felelős mesterséges intelligencia a katonai területen) című rendezvényen javaslatokat fogalmaztak meg egy globális AI-bizottság felállítására, amely tisztázná, hogyan kell meghatározni az AI-t a katonai területen, és növelné a tudatosságot. E javaslatok ellenére nehéz megállapítani, hogy Kína milyen előrehaladást ért el a mesterséges intelligencia és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztése terén, mivel a nyilvánosan elérhető információk korlátozottak.

Kína az elmúlt 15 évben évente 10%-kal növelte katonai kiadásait, és a védelmi kiadások tekintetében az Egyesült Államok után a második helyen áll. A tavalyi pártkongresszuson Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy a kínai hadsereg az "intelligens hadviselést" fogja kutatni, hogy új stratégiákat és taktikákat dolgozzon ki a "nép háborújához". A megjegyzések megismétlik Hszi 2017-ben tett megjegyzéseit, amikor azt mondta, hogy Kína célja, hogy a század közepére világszínvonalú hadsereget építsen ki. Kína katonai tevékenysége megnőtt a Tajvani-szorosban, válaszul az amerikai méltóságok látogatásaira.

Kína a polgári drónok egyik vezető exportőre, több vállalat harci drónokat ad el Etiópiának, Marokkónak, Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának és Mianmarnak. Kína félvezetőkhöz való hozzáférése azonban potenciálisan Achilles-sarka lehet a mesterséges intelligencia védelmi képességeinek. A Kínába irányuló chipek exportját tiltó szankciók megnehezítik az ország számára, hogy saját AI-chipeket fejlesszen ki. A Biden-kormányzat tavaly október óta szigorította az AI-chipek exportjára vonatkozó szankciókat, mivel félő, hogy a kínai katonai felszerelésekben használják fel őket. A szigorítást követően az Egyesült Államok lobbizott szövetségeseinél, hogy kövessék a példát, melynek következtében Hollandia és Japán január végén csatlakozott a tilalomhoz.

A NATO azt kockáztathatja, hogy a mesterséges intelligencia terén lemarad Kína és Oroszország mögött. A NATO célja, hogy közös szabványokat dolgozzon ki a feltörekvő technológiákra, de figyelembe kell vennie Kína gyors fejlődését a mesterséges intelligencia terén, beleértve a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztését és a nukleáris robbanófejek számának megháromszorozódását az elmúlt években. Ezért a NATO-nak együtt kell működnie Kínával annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és átlátható módon használják, ugyanakkor biztosítania kell, hogy nem marad le a mesterséges intelligencia versenyében.