Mennyi energiát használ az AI az emberekhez képest? A tanulmány meglepő és vitákat szít

• A California-Irvine Egyetem és az MIT tanulmánya szerint az AI-modellek szén-dioxid-kibocsátása jelentősen alacsonyabb lehet, mint az embereké.

• A tanulmány vitákat indított el az AI-szakértők és kutatók körében.

• A kihívást az AI és az emberek szénlábnyomának pontos mérése és összehasonlítása jelenti.

A mesterséges intelligencia környezeti hatása már régóta vita tárgya. A California-Irvine Egyetem és az MIT tudósai által nemrégiben készített tanulmány azonban megdöbbentő. A közzétett kutatásuk azt sugallja, hogy a generatív AI-modellek sokkal energia hatékonyabbak lehetnek, mint azt korábban hitték. Egy oldalnyi szöveg előállítása során például egy olyan mesterséges intelligencia-rendszer, mint a ChatGPT 130-1500-szor kevesebb szén-dioxid-egyenértéket (CO₂e) bocsát ki, mint egy ember. Hasonlóképpen, az olyan AI-rendszerek, mint a Midjourney vagy az OpenAI DALL-E 2 310-2900-szor kevesebb CO₂e-t bocsátanak ki egy kép létrehozásakor.

Ezeknek az eredményeknek mélyreható következményei vannak. Ha a mesterséges intelligencia képes jelentős feladatokat az embernél lényegesen alacsonyabb kibocsátással elvégezni, az átformálhatja a fenntarthatóságról alkotott elképzeléseinket a technológia világában. Ez a felfedezés azonban nem mentes a kritikáktól. Az AI-val foglalkozó közösség élénk vitákat folytatott a tanulmány módszertanáról és következtetéseiről. Egyesek szerint az emberek és a mesterséges intelligencia modellek szén-dioxid-kibocsátásának összehasonlítása olyan, mintha almát és narancsot hasonlítanánk össze.

Egy interjúban a tanulmány szerzői rávilágítottak motivációikat és módszertanukat. Elemezték az AI-rendszerek, az emberi tevékenységek, valamint a szövegek és képek előállításának környezeti hatásaira vonatkozó adatokat. Céljuk az volt, hogy megalapozott perspektívát nyújtsanak a mesterséges intelligencia környezeti hatásáról, hangsúlyozva az ilyen elemzések fontosságát a fenntarthatósággal kapcsolatos megalapozott politikai döntéshozatal szempontjából.

A tanulmánynak azonban vannak ellenzői is. A kritikusok szerint az emberi és a mesterséges intelligencia szénlábnyomának összehasonlítására használt módszertan hibás. Rámutatnak, hogy a környezeti hatások pontos számszerűsítéséhez szükséges tényleges adatok továbbra is védettek és rejtve maradnak. A technológiai vállalatok részéről a hardverhasználatra, az energiafogyasztásra és az energiaforrásokra vonatkozó átláthatóság nélkül nagy kihívás pontos szénlábnyom-becsléseket készíteni.

Az vita ellenére a kutatók kitartanak tudományos alapú megközelítésük mellett. Hisznek az átláthatóságban és szívesen látnak másokat is, hogy teszteljék eredményeiket. Ahogy a mesterséges intelligencia tovább fejlődik és beépül a mindennapi életünkbe, a környezeti hatásainak megértése kulcsfontosságú lesz. Ez a tanulmány, bár vitát váltott ki, kétségtelenül előrébb vitte a beszélgetést.