2023.08.01. VipAIR
Az AI gyorsan fejlődő világában az igazság és a torzítás közötti határvonal egyre inkább elmosódik, ami jelentős kihívások elé állítja a valóságról alkotott képünket.
-
Az AI-technológiák, különösen a chatbotok, az eltérő válaszaik és a félretájékoztatás lehetősége miatt töredezett igazságérzetet hoznak létre.
-
A "digitális emberek" és az AI híradók megjelenése tovább bonyolítja a helyzetet, potenciálisan növelve a személyre szabott és a lehetségesen elfogult hírek terjedését.
-
Az igazság és a bizalom eróziója a digitális korban messzemenő következményekkel járhat, mivel a mesterséges intelligencia technológiákat potenciálisan aljas célokra használhatják fel.
A mesterséges intelligencia kezdeti időszakában az
OpenAI ChatGPT-hez hasonló technológiákat az igazság potenciális forrásainak tekintették, amelyek képesek megbízható információkat szolgáltatni egy olyan korban, amelyet a félretájékoztatás és a polarizáció jellemez. A valóság azonban egészen másnak bizonyult. Hamar kiderült, hogy a technológia az objektív igazság helyett inkább a betanított adatok mintázatai alapján generál információkat.
A tájkép még összetettebbé vált az olyan technológiai óriások, mint a
Microsoft, a
Google és mások chatbotjainak megjelenésével. Ezek a chatrobotok gyakran különböző válaszokat adtak ugyanazokra a kérésekre, ami még inkább széttöredezetté tette az igazság érzékelését. Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos védőkorlátokat vezettek be az elfogultságok állandósulásának és a dezinformáció generálásának megakadályozására, ezeknek az intézkedéseknek a hatékonysága továbbra is megkérdőjelezhető.
A helyzetet tovább bonyolítja a "digitális emberek" megjelenése – olyan teljesen szintetikus alkotások, amelyek természetes és intuitív módon képesek interakcióba lépni a valódi emberekkel. Ezek az AI-által működtetett digitális emberek egyre valósághűbbé válnak, ami aggodalmat kelt a visszaélések lehetőségével kapcsolatban.
A digitális emberek egyik feltörekvő felhasználási területe a mesterséges intelligenciával rendelkező híradósok. Olyan hírügynökségek, mint a Kuwait News és a kínai People's Daily már most is kísérletezik mesterséges intelligenciával működő híradósokkal. Ez a fejlődés az egyéni érdeklődési körhöz igazított hírfolyam lehetőségét teremti meg, ami tovább töredezi az igazságérzetet.
A technológia azonban még nem tökéletes. Becslések szerint akár három évbe is beletelhet, mire a digitális emberi híradósok olyan valóságosnak tűnnek, mint az emberek. De ha ez a pont egyszer elérkezik, a következmények jelentősek lehetnek. Egy tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a szintetikus arcokat megbízhatóbbnak tartják, mint a valódi arcokat, ami aggodalomra ad okot az esetleges visszaélésekkel kapcsolatban.
Ahogy a mesterséges intelligencia technológiák tovább fejlődnek, úgy nő a visszaélések lehetősége is. Valós aggodalomra ad okot, hogy ezeket a technológiákat dezinformáció terjesztésére, hangok klónozására és akár hamisított képek készítésére is felhasználhatják. Még a videótartalmak, köztük a hírműsorok is manipulálhatók, hogy meghatározott célokat szolgáljanak.
Ebben az új digitális korban az igazság és a bizalom folyamatos támadásoknak van kitéve. Ahogy a mesterséges intelligencia tovább fejlődik és átformálja világunkat, létfontosságú, hogy éberek és kritikusak maradjunk az általunk fogyasztott információkkal szemben.
