Egy amerikai szövetségi bíró szerint az AI-által generált művészet nem védhető szerzői joggal

• Beryl A. Howell, az amerikai kerületi bíróság bírája úgy döntött, hogy az AI-által generált művészet nem védhető szerzői joggal.

• Stephen Thaler próbálkozásait, hogy szerzői jogot szerezzen AI-val létrehozott képére, többször is elutasították.

  Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

• Az ítélet kérdéseket vet fel a szerzői jog és az AI jövőjével kapcsolatban, mivel a művészek egyre gyakrabban használják az AI-t eszközként új művek létrehozására.

A mesterséges intelligenciával létrehozott műalkotások szerzői jogi védelméről szóló vita jelentős fordulatot vett. Beryl A. Howell, az amerikai kerületi bíróság bírája úgy döntött, hogy az AI-által generált műalkotások nem védhetők szerzői joggal és ez a döntés messzemenő hatással lehet a mesterséges intelligencia és a szellemi tulajdonjogok jövőjére. Az ítéletet az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala ellen indított perben hozták, amely megtagadta a szerzői jog megadását Stephen Thalertől az általa létrehozott Creativity Machine algoritmussal készített AI-által generált képre.

– Stephen Thaler mesterséges intelligencia által generált alkotása

Stephen Thaler többször próbálkozott azzal, hogy a Creativity Machine tulajdonosának bérmunkaként szerzői jogot szerezzen a képre. Ez a szerzőt a mű alkotójaként, Thalert pedig a műalkotás tulajdonosaként tüntette volna fel. Törekvéseit azonban a szerzői jogi hivatal többször is elutasította. Thaler ezután beperelte a hivatalt, azt állítva, hogy az elutasítás önkényes, szeszélyes és nem állt összhangban a törvénnyel. Beryl A. Howell bírónő azonban nem értett egyet Thaler érvelésével.

Döntésében Beryl A. Howell bírónő azt írta, hogy a szerzői jogot még soha nem ítélték oda olyan műre, amelyekben nem volt irányító emberi kéz, és hozzátette, hogy az emberi szerzőség a szerzői jog alapvető követelménye. Ezt az elvet korábbi ügyekben, például egy majom szelfi ügyében is megerősítették. Ezzel szemben a bírónő felfigyelt egy olyan esetre, amikor egy nő olyan jegyzetfüzetekből állított össze egy könyvet, amelyekről úgy vélte, hogy egy természetfeletti hang diktálta neki, és amelyet szerzői jogra érdemesnek tartottak.

Beryl A. Howell bírónő elismerte, hogy az emberiség a szerzői jog új határai felé közeledik, ahol a művészek a mesterséges intelligenciát eszközként fogják használni új művek létrehozásához. Ez kihívást jelentő kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyi emberi közreműködésre van szükség az AI-által generált művészet szerzői jogához, különösen mivel az AI modelleket gyakran már létező műveken képzik ki. Stephen Thaler azt tervezi, hogy fellebbez az ügyben, és ügyvédje nem ért egyet a bíróságnak a szerzői jogi törvény értelmezésével. Ahogy a mesterséges intelligencia tovább fejlődik és egyre nagyobb szerepet játszik a kreatív tevékenységekben, az AI-t és a szerzői jogokat övező jogi környezet valószínűleg még összetettebbé válik.