Az Európai Bizottság sürgeti az internetes platformokat, hogy jelöljék meg az AI-által előállított tartalmakat, miközben egyre nagyobb aggodalomra ad okot az AI-által generált félretájékoztatás lehetősége.
Az Európai Bizottság a digitális tér átláthatóságának növelése érdekében foglalt állást. Felszólította az olyan közösségi médiaóriásokat, mint a TikTok és a Facebook, hogy azonosítsák és jelöljék meg a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat. Mivel egyre nagyobb a félelem attól, hogy a mesterséges intelligencia a félretájékoztatás terjesztésének eszközévé válhat, ezen irányelvek célja a tartalom legitimitásának biztosítása és a digitális platformok integritásának fenntartása. A Bizottság egy önkéntes magatartási kódex részeként kéri ezen irányelvek betartását, amelyet hamarosan kötelezővé tesz az EU digitális szolgáltatásokról szóló, augusztus végén hatályba lépő törvénye. Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kifejtette, hogy milyen potenciális kockázatokkal járhat, ha a nagy platformok lehetővé teszik a mesterséges intelligencia által generált félretájékoztatás terjedését. Felszólította továbbá az olyan társalgási AI-szolgáltatókat, mint a Google és a Microsoft, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek megakadályozzák, hogy eszközeiket félretájékoztatás generálására használják fel. Ez a fejlemény akkor következett be, amikor a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai megkezdte a párbeszédet a magas rangú európai vezetőkkel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos önkéntes keretrendszerek kidolgozásáról, ami tovább jelzi a technológiai óriás elkötelezettségét a kérdés kezelése iránt. Az EU által elfogadott álláspont annál is inkább aktuális, mivel a Twitter nemrégiben kilépett az önkéntes magatartási kódexből. Jourová kritikájának adott hangot a lépéssel kapcsolatban, "hibának" nevezve azt, és kijelentette, hogy a Twitter működése és az uniós jogszabályok betartása szigorú ellenőrzés alá kerül. Egyúttal óva intette a Twitter tulajdonosát, Elon Muskot attól, hogy lekicsinyelje az EU törekvését a nagy platformok elszámoltathatóságának kikényszerítésére. Az európai vezetők általánosabb üzenete egyértelmű – a szólásszabadság nem vonatkozik a mesterséges intelligenciára és a felhasználóknak határozottan tudatosítaniuk kell, amikor mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmakkal foglalkoznak.