Az EU jogszabályai előírják az AI képzési adatok közzétételét

Az EU közelgő AI-ról szóló törvényének későbbi módosításai arra kényszeríthetik az olyan vállalatokat, mint az OpenAI, hogy nyilvánosságra hozzák a szerzői joggal védett képzési adatok felhasználását, ami szerzői jogi perekhez vezethet.

Az EU közelgő AI-törvénye arra kényszerítheti az AI-cégeket, köztük az OpenAI-t, hogy nyilvánosságra hozzák a szerzői jogvédelem alatt álló képzési adatok felhasználását, ami számos szerzői jogi perhez vezethet. A jelenlegi mesterséges intelligencia fellendülése a gyakran a világhálóról származó, szerzői jogvédelem alatt álló képzési adatokhoz való szabad hozzáférésre épül. Ez kritikákhoz és perekhez vezetett, különösen a művészeti világban, ahol a jogtulajdonosok azzal érvelnek, hogy a műveiket az engedélyük nélkül használják fel.

Míg néhány jelentős AI-játékos, mint például az OpenAI, elkerülte a vizsgálatot azzal, hogy nem részletezte adatforrásait, az AI-törvény későbbi módosításai megkövetelhetik a vállalatoktól, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket az információkat. A módosítás előírja, hogy "a generatív AI-eszközöket, például a ChatGPT-t alkalmazó vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan szerzői jogvédelem alatt álló anyagot, amelyet a rendszereik fejlesztéséhez felhasználtak".

A követelmény részletei nem ismertek, a törvény pedig változhat a törvény véglegesítéséhez szükséges zárt ajtók mögötti tárgyalások, az úgynevezett háromoldalú egyeztetések során. Ha azonban a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek kénytelenek lesznek nyilvánosságra hozni a képzési adatforrásaikat, az számos olyan per előtt nyitná meg az ajtót, amely a nagy technológiai cégeket érintené.

Az olyan vállalatok, mint a Getty Images már most is perelnek képgeneráló mesterséges intelligenciát, mert engedély nélkül szerezték meg az adataikat, míg a kép- és kódgeneráló mesterséges intelligencia ellen kisszámú csoportos kereset indult. A bejelentett jogszabály bizonyítékot szolgáltathat a perekhez, és lendületet adhat az olyan szervezetek közötti vitákhoz, mint a médiavállalatok, amelyek adatait számos chatbot használja és hivatkozik rájuk.

Az uniós AI-törvény a mesterséges intelligencia rendszereket az észlelt kockázatuk alapján fogja osztályozni, és előírja a vállalatok számára, hogy hozzanak nyilvánosságra fontos adatokat a biztonságról, értelmezhetőségről, teljesítményről és egyebekről. A törvény valószínűleg globális hatással lesz a technológiai vállalatok üzleti tevékenységére, mivel a vállalatokra vonatkozó megfelelés valószínűleg csak 2025-ben vagy később lép hatályba.

• OpenAI
• képzési adatok
• EU
• AI-törvény
• Szerzői jogi perek
• Jogszabály
• Közzététel
• AI-iparág