Lehet a generatív AI kimeneteinek szerzői jogi védelme, de van pár bökkenő

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala nemrégiben kijelentette, hogy a generatív AI jogosult lehet szerzői jogi védelemre, de az emberi szerzőség bizonyítása szükséges.

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala új irányadó nyilatkozatot adott ki, amely szerint a generatív mesterséges intelligencia mostantól jogosult lehet szerzői jogi védelemre. Van azonban egy bökkenő: az emberi szerzőség előfeltétele továbbra is fennáll, és a kérelmeket eseti alapon fogják elbírálni. Ez azt jelenti, ha a kérelmező tudja bizonyítani, hogy generatív mesterséges intelligenciát használt, de jelentős emberi változtatásokat vagy finomításokat végzett a kimeneten. Az, hogy egy generatív mesterséges intelligencia-eszközbe csak beírnak egy promptot, amely eredményt ad, az nem elegendő ahhoz, hogy jogosult legyen a szerzői jogi védelemre.

Bár ez egy jó első lépés, egyes jogi szakértők szerint a Szerzői Jogi Hivatal nyilatkozata csupán a további fejlődésre való nyitottság jele. Jim Flynn, az Epstein Becker Green ügyvédi iroda ügyvezető igazgatója szerint a Szerzői Jogi Hivatal a hatályos jogszabályok keretein belül működik, és az emberi szerzőség követelményének jelentős megváltoztatása vagy az attól való eltérés valószínűleg törvényhozási intézkedést igényelne. A Szerzői Jogi Hivatal azonban jelezte, hogy tervei között szerepel a mesterséges intelligencia által generált és a mesterséges intelligencia által befolyásolt művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések széles körének vizsgálata.

Mivel a generatív mesterséges intelligenciával előállított eredmények szerzői jogi védelme mellett és ellen szóló érvek valószínűleg egyre összetettebbek lesznek, a szakértők rámutattak arra, hogy a szerzői jogi védelem iránti kérelemben világos magyarázatra van szükség. Bradford Newman, aki a Baker McKenzie globális ügyvédi iroda gépi tanulással és mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegét vezeti, arra figyelmeztetett, hogy a szerzői jog kiadásának és elutasításának eseti meghatározása következetlen lesz. Például a hosszú, nagyon részletes és megtervezett felszólítások, amelyeket aztán egy generatív mesterséges intelligencia eszközön belül ismételnek meg, továbbra is generatív művészetnek tekinthetők, és nem jogosultak szerzői jogi védelemre.

Egy nemrégiben bemutatott példa szerint a Midjourney mesterséges intelligencia-képgenerátor segítségével létrehozott grafikus regény képei nem kaptak szerzői jogi védelmet az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala által. A könyv szerzője jogosult volt szerzői jogra a könyv írott részeire, valamint a képek elrendezésére, de magukra a képekre nem - közölte a hivatal. Végső soron a Szerzői Jogi Hivatalnak számos, a generatív mesterséges intelligenciával és a szerzői jogi védelemmel kapcsolatos kérdést kell megvizsgálnia, hogy további iránymutatást adhasson a témában.

• generatív AI
• Szerzői jog
• Emberi szerzőség
• Jogalkotás
• Irányelv