Google Gemini: magas kockázat gyerekeknek és tiniknek – mit tanít ez az AI-piac önszabályozásáról?

2025.09.08. 12:20 Horváth Péter

A Common Sense Media szeptemberben közzétett biztonsági értékelése szerint a Google Gemini gyerekeknek és tinédzsereknek szánt verziói egyértelműen „nagy kockázatú” besorolást kaptak.

A nonprofit szervezet arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi formájában a Gemini nem képes kellően elkülöníteni a korosztályi sajátosságokat, és a gyerekbiztonsági szempontokat csupán utólagos szűrőkkel próbálja kezelni - a vizsgálat részleteiről a Képernyőidő számolt be.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon!

Az eset túlmutat egyetlen szolgáltatáson: rávilágít arra, mennyire éretlen még az AI-piac önszabályozása, és hogy a szektor mennyire nehezen találja meg az egyensúlyt a gyors piaci bevezetés és a társadalmi felelősségvállalás között.

Miért kapott „high risk” minősítést?

A Common Sense elemzése szerint a Gemini gyermekverziói valójában a felnőtt modell „átcsomagolt” változatai. A fejlesztés nem az életkori biztonságot tekintette kiindulópontnak, hanem a meglévő rendszert egészítette ki utólagos korlátozásokkal.

A szélesebb kontextus: AI és gyerekbiztonság

A Gemini-jelentés nem elszigetelt eset. Az elmúlt hónapokban több tragikus tinédzseröngyilkosságot kötöttek AI-chatbotokhoz. OpenAI ellen folyamatban van egy per, miután egy 16 éves fiú hónapokig ChatGPT-vel beszélte át terveit. Korábban a Character.AI szolgáltatót is beperelték hasonló okból.

A Common Sense más AI-platformokat is vizsgált:

  • Meta AI és Character.AI: elfogadhatatlan, súlyos kockázat.
  • Perplexity: magas kockázat.
  • ChatGPT: mérsékelt kockázat.
  • Claude: minimális kockázat, mivel csak 18 év felettieknek ajánlott.

Mit tanít ez az önszabályozásról?

A Gemini esete világosan mutatja, hogy az iparági önszabályozás jelenleg reaktív, nem proaktív. A legfontosabb tanulságok:

  • Fejlesztési alapelv: a gyermekbiztonságot nem lehet utólagos szűrőkkel pótolni, a rendszereket az alapoktól kell életkor-specifikusan tervezni.
  • Transzparencia: a vizsgálati kérdések, módszertanok és red-teaming eredmények nyilvánosságra hozatala kulcsfontosságú lenne.
  • Felelősségi keretek: a perek és civil szervezetek értékelése jelenleg nagyobb súllyal bír, mint a piaci szereplők önkéntes vállalásai.
  • Közös szabványok hiánya: nincs egységes iparági protokoll arra, hogyan kell gyermekeknek szánt AI-termékeket építeni, tesztelni és auditálni.

A Google Gemini körüli vita arra figyelmeztet: a piac önszabályozása csak akkor hiteles, ha valódi szakmai, gyermekvédelmi és pszichológiai szempontokat integrál már a fejlesztési folyamat legelső szakaszától. Ennek hiányában az AI-piacra vonatkozó állami és nemzetközi szabályozás lesz az egyetlen kényszerítő erő.

Az önszabályozás nem PR-feladat, hanem a társadalmi bizalom záloga. A kérdés most az, hogy a Google és a többi szereplő képes-e bizonyítani: nem csak gyorsan piacra dobni tudnak termékeket, hanem felelősen és gyermekközpontúan is tudják azokat alakítani.