Az EU közelebb került az AI-szabályozás végrehajtása felé

Az Európai Unió közelebb került a szigorú AI-szabályozás végrehajtásához azáltal, hogy biztosítékokat dolgozott ki a potenciálisan káros felhasználási esetek széles köre ellen. Ezek közé tartozik a nyilvános helyeken történő tömeges arcfelismerő programok és a személyes adatok felhasználásával a jövőbeli elkövetőket azonosítani próbáló prediktív rendőri algoritmusok tiltása. A rendelet emellett előírja egy nyilvános adatbázis létrehozását a köz- és kormányzati hatóságok által alkalmazott, "magas kockázatú" mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerekről, hogy az uniós polgárokat tájékoztatni lehessen arról, hogy mikor és hogyan érinti őket ez a technológia.

Az AI-törvényt, amely még változhat, két kulcsfontosságú bizottság hagyta jóvá: a Belső Piaci Bizottság és az Állampolgári Jogi Bizottság. Ezek az európai parlamenti képviselőkből álló bizottságok felügyelik a jogszabály kidolgozását, és 84 igen szavazattal, hét nem ellenében és 12 tartózkodás mellett elfogadták a tervezetet.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény valószínűleg hatással lesz a világ országaira, mivel az EU jelentős piac, és a technológiai vállalatok gyakran globálisan megfelelnek az EU-specifikus szabályozásnak, hogy csökkentsék a többféle szabványrendszer fenntartásával járó súrlódásokat. Az EU által a mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban megkövetelt információk szintén világszerte hozzáférhetőek lesznek, ami potenciálisan előnyös lehet az amerikai, brit és egyéb felhasználók számára.

A jogszabály legfontosabb módosításai közé tartozik többek között a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek "tolakodó és diszkriminatív felhasználásának" tilalma, mint például a valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek a közterületeken, a prediktív rendőri rendszerek és az érzelemfelismerő rendszerek a bűnüldözésben. A frissített tervezet emellett új intézkedéseket vezet be, amelyek célja az "általános célú mesterséges intelligencia" vagy "alapvető" mesterséges intelligencia rendszerek, például a GPT-4 és a ChatGPT típusú mesterséges nyelvi modellek, valamint a Stable Diffusion, Midjourney és DALL-E típusú mesterséges képgenerátorok ellenőrzése.

A javasolt jogszabály előírja, hogy az ilyen mesterséges intelligencia-rendszerek alkotói az eszközök hozzáférhetővé tétele előtt értékeljék és mérsékeljék a különböző kockázatokat, ideértve az energiaigényes képzési folyamatok által okozott környezeti károkat és a szerzői jogvédelem alatt álló képzési adatok felhasználásának nyilvánosságra hozatalát. Ez pereket indíthat az Egyesült Államokban és máshol, ha az uniós szabályozás arra kényszeríti a vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák a képzési adataikat.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvénytervezet másik lényeges rendelkezése az általános célú és a magas kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerek adatbázisának létrehozása, amelyből kiderül, hogy hol, mikor és hogyan alkalmazzák őket az EU-ban. Ennek az adatbázisnak az a célja, hogy növelje az átláthatóságot és az uniós polgárok információval való felvértezése, ami megkönnyíti az egyének és csoportok számára a meglévő jogszabályok hatékony alkalmazását.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény a jövő hónapban plenáris szavazásra kerül, mielőtt háromoldalú egyeztetésekre, zárt ajtók mögötti tárgyalások sorozatára kerülne sor az EU-tagállamok és a blokk ellenőrző szerveinek részvételével. A jogszabályt 2024 tavasza előtt kell jóváhagyni.