A Big Tech piszkos titka: az AI valódi hatása a fenntarthatóságra

2023.09.04. VipAIR

Ahogy az olyan technológiai óriások, mint az Amazon és a Google és társaik feszegetik az AI határait, melynek energiaéhsége nagyobb, mint gondolnánk, riasztó mértékben fogyasztja az áramot és a vizet.

  • Az AI technológiák egyre károsabbak a környezetre, mivel hatalmas mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak.

  • A nagy technológiai vállalatok fenntarthatósági programokkal próbálják ellensúlyozni ezt a hatást, de ezek inkább marketing, mint megvalósítás.

  • A szakértők azt javasolják, hogy alternatívaként a fenntarthatóbb innovációkat, például a mesh hálózatokat és az adatvédelmi kezdeményezéseket helyezzük előtérbe.

A mesterséges intelligenciát gyakran a technológiai innováció csúcspontjaként ünneplik, de a történetnek van egy sötétebb oldala is. Az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Microsoft, az Amazon, a Google és a Meta gyorsan fejlesztik és telepítik AI-képességeit és ez a környezetre is hatással van. Csak az Amazon észak-virginiai adatközpontjai több áramot fogyasztanak, mint egész Seattle városa. A Google adatközpontjai 2022-ben 5,2 milliárd gallon vizet fogyasztottak, ami 20%-os növekedés az előző évhez képest. És ne feledkezzünk meg a Meta Llama 2 modelljéről sem, amely szintén erőforrás-zabáló.

Bár ezek a vállalatok gyorsan bejelentenek fenntarthatósági kezdeményezéseket – mint például a Microsoft ígérete, hogy arizonai adatközpontjaikat az év több mint felében vízmentessé teszik, vagy a Google és az Nvidia közötti partnerség, amelynek keretében 2030-ra az általuk felhasznált édesvíz 120%-át pótolják –, ezek gyakran csak ügyes marketingfogások. Adrienne Russell, a Washingtoni Egyetem Újságírói, Média- és Demokrácia Központjának társigazgatója azt állítja, hogy a technológiai ipar a digitális innovációt a fenntarthatósággal összeegyeztethetőként ábrázolja, ám ez a legjobb esetben is félrevezető.

Az adatok alátámasztják őt. Egy nemrégiben kiadott jelentése szerint az AI-adatközpontok több mint ötször annyi energiát igényelhetnek, mint a hagyományos létesítmények. A mesterséges intelligenciához nélkülözhetetlen GPU-k egyenként akár 400 wattnyi energiát is fogyasztanak. Ezzel szemben egy hagyományos felhőszerver 300-500 wattot fogyaszt. Az a narratíva, miszerint a mesterséges intelligencia energiatakarékos, nem csupán hibás, hanem egyenesen hamis.

Mi tehát az alternatíva? Adrienne Russell azt javasolja, hogy összpontosítsunk az olyan fenntarthatóbb innovációkra, mint a mesh hálózatok és az adatvédelmi kezdeményezések. Ezek a közösség által vezérelt megközelítések lehetőséget kínálnak arra, hogy az adatvédelmi ellenőrzéseket és az internetkapcsolatot saját feltételeik szerint alakítsák ki anélkül, hogy nagymértékben a nagy technológiai vállalatokra támaszkodnának. Itt az ideje, hogy újragondoljuk a mesterséges intelligenciához való hozzáállásunkat és figyelembe vegyük, milyen környezeti hatással van a bolygónkra.

Megosztás Facebookon