A Google AI chatbotjának, a Bard-nak a tervezett európai bevezetését elhalasztották az ír adatvédelmi bizottság által jelzett adatvédelmi problémák miatt.
A prominens AI-vállalatok, a Google DeepMind, az OpenAI és az Anthropic ígéretet tettek arra, hogy korai vagy elsőbbségi hozzáférést biztosítanak az Egyesült Királyságnak az AI-modelljeikhez biztonsági kutatások céljából.
Az UNESCO az AI etikai kérdéseivel és kockázataival kapcsolatos növekvő aggodalmakra válaszul stratégiai iránymutatást bocsátott ki, amelynek célja, hogy biztosítsa annak felelős használatát és fejlesztését.
Az Európai Bizottság sürgeti az internetes platformokat, hogy jelöljék meg az AI-által előállított tartalmakat, miközben egyre nagyobb aggodalomra ad okot az AI-által generált félretájékoztatás lehetősége.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója elárulta, hogy vonakodik az AI-val foglalkozó cége tőzsdére vitelétől, kifejezve azon szándékát, hogy megtartja a technológia feletti teljes önállóságot.
Japán tisztviselői megerősítették, hogy a nemzeti szerzői jogi törvények nem vonatkoznak az AI-képzéséhez használt információkra, ami jelentős változást jelent az AI alkalmazásokon belüli adatjogok értelmezésében.
Ausztrália nyilvánosságra hozta az AI fejlődését övező szabályozás kidolgozására irányuló kezdeményezését, amely az Egyesült Államok és Európa közelmúltbeli erőfeszítéseiből merít ihletet.
Az AI mindennapi életünkbe való belépése magában hordozza az átalakító erő lehetőségét, amely megváltoztatja életvitelünket, munkánkat és tanulásunkat, és megoldást kínál a digitális szakadék áthidalására.
A fejlett mesterséges általános intelligencia fejlődésével szemben szigorúbb szabályozást sürgetnek, akár a magasan fejlett AGI-rendszerek esetleges betiltását is fontolóra véve.
Egy ellentmondásos gyakorlat szerint a nagy technológiai cégek, mint az OpenAI, a Google és az Anthropic tiltják a saját tartalmaik használatát az AI képzéséhez, miközben szabadon felhasználják más forrásokból származó tartalmakat.
Az amerikai légierő visszautasította azokat a híreket, amelyek szerint egy szimulált katonai művelet során egy AI rendszer ámokfutásba kezdett, és tisztázta, hogy a forgatókönyv pusztán hipotetikus volt.
Az AI vezetői világszerte, köztük Kínában is, közös aggodalmukat fejezték ki az AI-által jelentett egzisztenciális kockázatok miatt, hangsúlyozva a szabályozási intézkedések sürgős szükségességét.
Egy texasi szövetségi bíró érvényre juttatta az AI-val generált jogi érvelést tiltó intézkedéseket, és új szabályt vezetett be a bírósági eljárások hitelességének megőrzése érdekében.
Az NVIDIA vezérigazgatója, Jensen Huang úgy véli, hogy a generatív AI a számítástechnika új korszakát vezeti be, lehetővé téve, hogy bárki programozóvá váljon anélkül, hogy hagyományos kódolási ismeretekre lenne szüksége.
Kína kommunista pártja, élén Hszi Csin-ping elnökkel, aggodalmának adott hangot az AI fejlődő területével kapcsolatban, és hangsúlyozta a megerősített nemzetbiztonsági intézkedések sürgősségét.
Ipari vezetők és kutatók nyilvánosan elismerték a fejlett AI potenciális veszélyeit, és kijelentették, hogy annak komoly társadalmi, sőt egzisztenciális kockázatai is lehetnek.
Az AI-ra vonatkozó jogalkotás terén több meghatározó globális joghatóságban is jelentős előrelépések zajlanak, amelyek hatással lesznek az AI-rendszerek irányítására és felügyeletére.
Előrejelzések szerint az AI világszerte mintegy 300 millió munkahelyet válthat fel, ami jelentős változásokat hozhat a munkaerőpiac különböző szektoraiban.
Miközben az AI fejlődése folyamatosan felülmúlja a várakozásokat, a kutatók és a szakértők a mesterséges általános intelligencia megjelenését fontolgatják, ami egy olyan AI, amely képes lehet átalakítani az emberiséget.
Az IBM Consulting elindítja a generatív AI kiválósági központját, amely az üzleti átalakulás előmozdítására összpontosít a fejlett AI-alkalmazások révén.