Az AI a potenciális elrettentő erő az USA és Kína globális hatalmi harcában

A Graham T. Allison harvardi professzor által megfogalmazott "Thuküdidész-csapda" olyan forgatókönyvet ír le, amelyben egy feltörekvő hatalom fenyegeti a jelenlegi globális vezető hatalmat, ami gyakran konfliktusba torkollik. Ez a geopolitikai kényszerhelyzet jól jellemezheti az USA és Kína közötti növekvő feszültséget, amelyet olyan kérdések, mint Tajvan, a technológiai rivalizálás és a gazdasági egyenlőtlenségek gerjesztenek.

Robert O. Work, Obama elnök korábbi védelmi miniszterhelyettese úgy véli, hogy egy esetleges fegyveres konfliktus megelőzésének egyik fontos kulcsa a mesterséges intelligencia terén való elsőség megszerzése lehet. A SparkCognition által szervezett AI és a Future of Defense csúcstalálkozón felszólaló Robert O. Work kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia terén a következő évtizedben elért előrelépések jelentősen befolyásolni fogják az USA és Kína közötti stratégiai versenyt. Azt állítja, hogy az AI-területén a vezető pozíció megtartása létfontosságú az USA számára, különösen a következő évtized kritikus jellegét tekintve a Kínával folytatott hosszú távú stratégiai versengés szempontjából.

Robert O. Work véleménye szerint a mesterséges intelligencia képes megváltoztatni a Thuküdidész-csapda dinamikáját, párhuzamot vonva a Star Trek-sorozat "Kobayashi Maru" forgatókönyvével, ahol egy látszólag nyerhetetlennek tűnő helyzetet a játékszabályok megváltoztatásával lehet legyőzni. Ez a metamorfózis a nemzeti erő egy újszerű formája, az "innovációs erő" révén érhető el, amely a Robert O. Work és a Google korábbi vezérigazgatója, Eric Schmidt szerint az a kőzet, amelyre a katonai, gazdasági és kulturális hatalom épül.

Robert O. Work kifejti, hogy a mesterséges intelligencia, bár évtizedek óta fokozatosan fejlődik, 2012 óta lendületet vett és hamarosan átléphet egy forradalmi küszöböt, ami egy adott területen példátlan előrelépést eredményezhet. Továbbá, az AI-fejlődés jellemzően több tényező együttműködő kölcsönhatásán keresztül következik be, ami forradalmasíthatja a katonai rendszereket.

Robert O. Work rávilágít a hadviselésben bekövetkező kritikus váltásra: A technológiailag fejlett fegyverekkel a harci hálózatok megsemmisítése hatékonyabbá válik, mint a fizikai fegyverzet megtizedelése a csatatéren. A harci hálózatok olyan rendszerek, amelyek értelmezik a harctéri adatokat, akcióképes döntéseket közvetítenek és az akciót követően értékelik hatékonyságukat.

Robert O. Work azt állítja, hogy az USA és Kína közötti közelgő 25 éves intenzív technológiai rivalizálás középpontjában a mesterséges intelligencia áll, amely az innováció katalizátora, és amely lehetővé teszi a folyamatos tudományos és technológiai fejlődést. Ez az innovációs erő képezi egy nemzet erejének lényegét, amely áttörést hoz az autonómia terén mind a szoftverek ("nyugalmi autonómia"), mind a fizikai harci rendszerek ("mozgásban lévő autonómia") terén.

Összefoglalva, a Robert O. Work az "algoritmikus hadviselés" jövőjét képzeli el, amelynek központi eleme a mesterséges intelligencia, amelyet az információs hálózatok, a nagy méretű adatok, a felhőalapú számítástechnika és az internet támogat. A mesterséges intelligencia fölényének elérése erőteljes elrettentő eszközként működhet, növelve az USA és a Kínai Népköztársaság közötti háború elkerülésének esélyét.