Az AI 18 év után segít a 47 éves stroke-betegnek beszélni

• Egy lebénult nő egy digitális avatáron keresztül kommunikál, az agyi jeleket beszéddé és arckifejezésekké alakítva.
• A technológia apró elektródákat használ az agy felszínén, hogy érzékelje a beszédet és az érzelmeket irányító területek elektromos aktivitását.
• A páciens, Ann, tanácsadóként szeretne dolgozni az innovatív avatártechnológia segítségével.

Az orvostechnológia monumentális előrelépése, hogy egy lebénult nő digitális avatár segítségével kommunikálhat. Ez az eszköz az agyi jeleket beszéddé és arckifejezésekké fordítja, reményt adva azoknak, akiket olyan betegségek, mint a stroke fosztanak meg kommunikációs képességeiktől.

A hagyományos módszereknek a betegek lassú beszédszintetizátorokat kellett használniuk, gyakran szemmozgással vagy arcmozgással párosulva, ami kihívást jelentett a gördülékeny beszélgetésekben. Az UC San Francisco által bemutatott új megközelítés azonban az agy felszínén elhelyezett apró elektródákat alkalmaz. Ezek az elektródák a beszédet és az arc érzelmeit irányító régiók elektromos aktivitását rögzítik. A rögzített jeleket aztán a digitális avatár azonnal beszéddé és a megfelelő arckifejezésekké alakítja át, lehetővé téve az olyan természetesebb kifejezéseket, mint a mosoly vagy a meglepetés.

Ann, aki agytörzsi agyvérzés miatt több mint 18 éve béna és néma volt, az arca ennek a technológiai csodának. Korábban mozgáskövető technológia segítségével percenként 14 szóval kommunikált. Az agyába ültetett 253 papírvékony elektróda segítségével Ann képes volt betanítani egy algoritmust arra, hogy felismerje egyedi agyi jeleit a különböző beszédhangokhoz. Ez a számítógépes rendszer, amely egy ChatGPT-stílusú nyelvi modellre emlékeztet, ezeket a jeleket összefüggő mondatokká fordítja le, amelyek segítségével egy olyan avatárt irányítanak, amely Ann sérülés előtti hangját tükrözi.

Bár a technológia nem tökéletes, hiszen a szófejtési hibaarány 28 százalékos, az agyból szöveggé alakítás sebessége pedig 78 szó percenként, mégis jelentős előrelépést jelent. Ahogy Edward Chang, az UCSF professzora fogalmazott, ezek az előrelépések közelebb visznek minket a betegek természetesebb és testközelibb kommunikációjához.