2023.10.03. VipAIR
Miközben a technológiai óriások és az AI-laboratóriumok milliárdos befektetések fényében sütkéreznek, addig a generatív AI új korszaka van kialakulóban, de milyen áron?
-
A nagy technológiai vállalatok nagy összegeket fektetnek be az AI-val foglalkozó laboratóriumokba, ami gyors fejlődéshez vezet a nagy nyelvi modellek és a generatív AI területén.
-
Ez a befektetés-áradat az AI kutatásában az átláthatóság csökkenését és a kereskedelmi alkalmazásoknak a tudományos fejlődéssel szembeni lehetséges előtérbe helyezését eredményezi.
-
Az aggodalmak ellenére a nyílt forráskódú közösség továbbra is előrelépést tesz, ami reményt ad a kiegyensúlyozott AI-kutatási környezetre.
A nagyvállalati technológia közelmúltbeli előretörése a mesterséges intelligencia világába nem más, mint aranyláz. Az
Amazon hatalmas, 4 milliárd dolláros befektetése az
Anthropic-ba és a
Microsoft elképesztő, 10 milliárd dolláros befektetése az
OpenAI-ba egyértelmű, hogy a generatív AI és a nagy nyelvi modellek (LLM) jelentik az új csatateret. Ezek a befektetések nem csak a pénzről szólnak, hanem a legmodernebb modellekhez való hozzáférés megszerzéséről és a tehetségek megszerzéséről is. Miközben ezek a partnerségek kölcsönös előnyöket ígérnek, az AI-kutatás jövőjének lehetséges buktatóit is jelzik.
Az együttműködések egyik legkézzelfoghatóbb előnye a kutatás és a termékintegráció felgyorsulása. A számítási igényeikről ismert LLM-ek a technológiai óriások által biztosított erőforrásokban találnak vigaszt. Az OpenAI például kihasználta a
Microsoft Azure felhő infrastruktúráját, hogy betanítsa és kiszolgálja modelljeit, beleértve a
ChatGPT-t, a
GPT-4-et és a
DALL-E-t, az Anthropic pedig mostantól hozzáférhet az
Amazon Web Services (AWS) szolgáltatáshoz. Ezek a partnerségek nemcsak a fejlesztéseket gyorsítják fel, hanem lehetővé teszik a technológiai vállalatok számára, hogy a legújabb AI-modelleket zökkenőmentesen integrálják termékeikbe, javítva a felhasználói élményt.
A nagy hatalommal azonban nagy felelősség is jár, és egyre nagyobb aggodalomra ad okot az AI-kutatás átláthatatlansága. Az AI-laborok történelmileg az együttműködés bástyái voltak, és nyíltan megosztották eredményeiket. De ahogy a tét egyre nagyobb, észrevehető elmozdulás történik a titoktartás irányába. A teljes körű kutatási tanulmányokat ma már homályos technikai jelentések váltják fel, a nyílt forráskódú modelleket pedig API végpontok mögé rejtik. A titkolózás új korszaka nemcsak a kutatást lassítja, hanem az AI-modellek független ellenőrzését is akadályozza.
Az aranyláz másik következménye a kutatás fókuszának lehetséges beszűkülése. Mivel az AI-laborok egyre inkább a befektetői érdekekhez igazodnak, fennáll a veszélye annak, hogy a kutatás erősen a kereskedelmi szempontból életképes projektek felé hajlik és más, potenciálisan úttörő területeket háttérbe szorít. Ezt a tendenciát tovább súlyosbítja, hogy a média a laboratóriumok értékelésére helyezi a hangsúlyt a tudományos hozzájárulások helyett. Bár a kereskedelmi siker alapvető fontosságú, nem szabad, hogy háttérbe szorítsa a szélesebb körű tudományos célokat, amelyek hosszú távon az emberiség javát szolgálhatják.
A kereskedelmi célú mesterséges intelligencia vonzereje a nagy technológiai cégek felé irányuló „agyelszívást” is eredményez. A technológiai óriások mély zsebeikkel jövedelmező csomagokat tudnak kínálni a legjobb AI-tehetségeknek, amivel a nonprofit laboratóriumok és akadémiai intézmények nehezen tudnak megküzdeni. A tehetségek ilyen mértékű koncentrációja néhány szervezetben megfojtja az innovációt és kihívást jelenthet a startupok számára, hogy felvegyék a versenyt az AI-arénában.
Azonban mégsem minden csak borúlátás. A nyílt forráskódú közösség a remény jelzőfénye, amely folyamatosan feszegeti a mesterséges intelligencia kutatásának határait. A paraméter-hatékony finomhangolási technikáktól kezdve az olyan innovációkig, mint a folyékony neurális hálózatok, sok mindenre van okunk az optimizmusra. A mesterséges intelligencia fejlődik és kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a kereskedelmi érdekek és a tudományos fejlődés szélesebb körű céljai között.
