Új trükk a Perplexitytől: így próbálja megfizetni a médiát, amiért használja a tartalmaikat

A Perplexity új bevételmegosztási rendszert indít, amelynek keretében a kiadók minden alkalommal részesedést kapnak, amikor az AI-asszisztensük egy cikküket használja fel válaszként.

Nem csak a Google Chrome-ot vásárolnák fel éppen, a Perplexity a szellemi jogokat is igyekszik szem előtt tartani, fizetnének a kiadóknak, amiért az AI használja a cikkeiket. A programot a frissen bevezetett Comet Plus előfizetés finanszírozza, amely havi 5 dollárba kerül, és a vállalat szerint „megbízható kiadók és újságírók prémium tartalmaihoz” ad hozzáférést.

Hogyan működik a Comet Plus?

A Perplexity eddig is működtetett egy Publisher Programot, amelyben például a TIME vagy a Fortune is részt vesz. Ebben a kiadók a hirdetési bevételekből kaptak visszaosztást attól függően, hogy a Perplexity keresője mennyi forgalmat „szívott el” az eredeti oldaltól, mivel a felhasználók gyakran már a kivonatból megtalálták a választ.

A Comet Plus azonban más típusú forgalmat céloz: amikor a Comet böngészőbe épített asszisztens nem egyszerűen indexeli a cikkeket, hanem például átnézi a naptárunkat, és releváns cikkeket ajánl a napi megbeszéléseinkhez, az a felhasználó szemszögéből nem számít kattintásnak. A kiadó így elesik a reklámbevételtől – a Perplexity pedig most ezt a veszteséget próbálja kompenzálni.

Így működne a pénzosztás

A vállalat ígérete szerint a Comet Plus bevételének 80 százaléka közvetlenül a kiadókhoz kerül, míg a maradék 20 százalékot a „compute”, vagyis a működtetéshez szükséges számítási kapacitás fedezi. A rajtkor a Perplexity egy 42,5 millió dolláros bevételi alapból fizeti a partnereket, amelyet a feliratkozások számának növekedésével bővítenek.

A számok azonban kérdéseket vetnek fel. 5 dolláros előfizetésből 4 dollár jut a tartalomszolgáltatóknak – ez az összeg pedig elvileg korlátlan hozzáférést biztosít egy teljes tartalomarchívumhoz. Eközben a legtöbb újság vagy magazin önálló előfizetése 20–30 dollár körül mozog havonta. Jogosan merül fel tehát: miért érné meg egy lapnak beszállni, ha saját modelljével ennek többszörösét is elkérheti?

Stratégiai kényszer vagy valódi lehetőség?

A Wall Street Journal szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy az új modell kiváltja-e a meglévő Publisher Programot, vagy párhuzamosan fut majd vele. Az sem világos, hogy aki nem fizet be a Comet Plus rendszerébe, annak gyengébb minőségű válaszokat ad-e az asszisztens.

Az biztos, hogy a Perplexity komoly nyomás alatt van. A vállalatot korábban többször is megvádolták azzal, hogy engedély nélkül használt és idézett cikkeket, vagyis gyakorlatilag plagizált. Most, hogy a Comet böngészőt ügynökszerű asszisztensként szeretnék elterjeszteni, kulcskérdés, hogy sikerül-e együttműködésre bírni a tartalom előállítóit.

A nagy dilemma

A Perplexity modellje papíron nagylelkű: a bevételek 80 százaléka a kiadóknál landol. Csakhogy a torta egyelőre kicsi – havi 5 dolláros szeletekre osztva –, miközben a hagyományos előfizetési díjak sokkal nagyobb bevételt biztosítanak.

A kérdés tehát az, hogy a kiadók inkább elfogadják-e a kisebb, de potenciálisan szélesebb körben elérhető bevételi forrást, vagy ragaszkodnak saját, önálló előfizetési modelljükhöz. A következő hónapokban kiderül, hogy a Comet Plus valódi áttörés lesz-e, vagy csak újabb kísérlet arra, hogy az AI-alapú böngészők megbékítsék az eddig ellenálló médiacéheket.

• Szerzői jog
• média
• perplexity