ChatGPT legújabb kihívója: A Legfelsőbb Bíróság

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jelenleg két ügyet tárgyal a technológiai platformok felelősségének kérdésével kapcsolatban, amelyek alapvetően megváltoztathatják az internet működését. Az ügyek azt járják körül, hogy a technológiai platformok felelősek-e az általuk tárolt és algoritmikusan hirdetett káros tartalmakért. Neil Gorsuch bíró a Gonzalez kontra Google ügy szóbeli érvelése során nemrégiben felvetett egy kulcsfontosságú kérdést azzal kapcsolatban, hogy mit jelent ez a generatív AI-algoritmusok, például az olyan társalgási chatbotok, mint a ChatGPT és a Microsoft új Bing AI chatbotja számára.

A Gonzalez kontra Google azt kérdezi, hogy az olyan platformok, mint a YouTube, a TikTok és a Google Search felelősségre vonhatók-e az algoritmusaik által kínált célzott ajánlásokért. Az ügyet egy 23 éves amerikai nő, Nohemi Gonzalez hozzátartozói indították, aki 2015-ben Párizsban halt meg, amikor az ISIS három terroristája rálőtt az étkezők tömegére. A hozzátartozók azt állították, hogy a Google tudatosan lehetővé tette, hogy az ISIS radikalizáló, erőszakra buzdító és potenciális támogatókat toborzó videókat tegyen közzé a YouTube-on. A panasz azt állítja, hogy a Google az ajánló algoritmusán keresztül "az ISIS-videókat ajánlotta a felhasználóknak".

Ez az ügy megkérdőjelezi, hogy az algoritmikus ajánlások, mint például a YouTube, a ChatGPT vagy a Bing által tett ajánlások, védelmet élveznek-e a kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakasza alapján. A 230. szakasz mentesíti az online platformokat a harmadik felek által közzétett tartalmakért való felelősség alól. Gorsuch bíró azonban azt sugallta, hogy a generatív AI-algoritmusok, mint amilyeneket a ChatGPT és a Bing használ, nem részesülhetnek a 230. szakasz szerinti védelemben. Ez jelentős következményekkel jár az olyan vállalatokra, mint a Google és a Microsoft, amelyek a beszélgető chatbotok ajánlásait integrálják keresőmotoros platformjaikba.