A brit legfelsőbb bíróság szerint az AI nem lehet szabadalmi feltaláló

Az AI és a szabadalmi jog szempontjából meghatározó pillanatban az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy az AI-rendszerek nem ismerhetők el feltalálóként.

  • Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy az AI-rendszerek nem szerepelhetnek feltalálóként a szabadalmi bejelentésekben, megerősítve, hogy a feltalálónak embernek kell lennie.

  • A döntés egy olyan ügyből származik, amelyben egy AI-rendszer, a DABUS-t, annak alkotója két terméket próbált feltalálóként feltüntetni.

  • Ez az ítélet hatással van arra, hogyan tekintenek a mesterséges intelligencia hozzájárulására a szabadalmi jogban, hangsúlyozva az emberi feltalálók szükségességét és befolyásolva a jövőbeli szakpolitikai változásokat.

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága úttörő döntésében kimondta, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek nem ismerhetők el feltalálóként a szabadalmi bejelentésekben, és ez az ítélet megerősíti az emberközpontú innováció hagyományos nézetét. Ez az ítélet egy nagy horderejű ügyből származik, amelyben a Stephen Thaler által kifejlesztett DABUS mesterséges intelligenciát próbálták feltalálóként feltüntetni egy újszerű élelmiszer-tartály és egy vészjelző lámpa feltalálójaként. Az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdonjogi Hivatala kezdetben elutasította ezt az igényt, ami jogi csatát váltott ki, amely a Legfelsőbb Bíróság döntésében csúcsosodott ki.

A bíróság döntése az Egyesült Királyság 1977-es szabadalmi törvényének értelmezésén alapult. Egyhangúlag elutasította Stephen Thaler fellebbezését, aki azzal érvelt, hogy a DABUS tulajdonosaként jogosultnak kell lennie a szabadalmi oltalomra az alkotások tekintetében. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy Thaler nem tudott megfelelni a törvény követelményeinek, mivel nem azonosított emberi feltalálót, hangsúlyozva az emberi részvétel jogi szükségességét a találmányi folyamatban.

Ez a döntés jelentős következményekkel jár a mesterséges intelligencia innovációban betöltött szerepére nézve. Rávilágít a kreativitás és a feltalálói tevékenység természetéről szóló jogi és filozófiai vitára az AI korában. Bár a DABUS-hoz hasonló mesterséges intelligenciával működő rendszerek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyek feltalálói termékekhez vezethetnek, a jog jelenleg ragaszkodik az emberi feltalálóhoz, ami a kreativitás és a szellemi tulajdon hagyományos értelmezését tükrözi.

Az ítélet egy szélesebb körű eszmecserének is teret ad a mesterséges intelligencia és a szellemi tulajdonjogok közötti változó kapcsolatról. Az AI folyamatos fejlődése kihívást jelent a meglévő jogi keretek számára, ami vitára készteti a politikai döntéshozókat, jogi szakértőket és technológusokat. Miközben az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának döntése egyértelmű precedenst teremt, megnyitja az utat a jövőbeli politikai változások előtt is, hogy alkalmazkodjon a mesterséges intelligencia növekvő szerepéhez a kreatív és feltalálói folyamatokban.

Megosztás Facebookon