Az AI kialakulóban lévő szerepe a mentális egészségügyi ellátásban

Az AI integrálása a mentális egészségügyi ellátásba még csak most kezdődik, de a technológia potenciálisan javíthatja a hozzáférést és hatékonyabbá teheti a képzést az ágazatban.

A mentális egészségügyi támogatás iránti igények növekedésével párhuzamosan a technológiai alkalmazások is egyre növekednek az igények kielégítésére. Míg azonban a mesterséges intelligenciát már alkalmazzák olyan iparágakban, mint a kiskereskedelem és a pénzügy, a mentálhigiénés terápiában való alkalmazása még gyerekcipőben jár. Milyen szerepet játszhat tehát a mesterséges intelligencia a mentális egészségügyi megoldásokhoz való hozzáférés bővítésében, és milyen kihívásokat kell leküzdeni ahhoz, hogy a technológia szélesebb körű elterjedése előtt megnyíljon az út ezen a területen?

A hozzáférhető és megfizethető mentális egészségügyi kezelés iránti igény egyre nő, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2007-2017 között 13%-kal nőtt a mentális egészségügyi állapotok száma, és ez aránytalanul nagy mértékben érinti a fiatalokat: minden ötödik gyermek és serdülő mentális betegségben szenved. A brit Mind mentális egészséggel foglalkozó jótékonysági szervezet kutatása szerint Angliában évente az emberek negyede tapasztal valamilyen mentális egészségügyi problémát.

Bár számos tényező áll e növekedés hátterében, a világjárvány jelentős szerepet játszott: a WHO kutatása szerint a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága 25%-kal nőtt a Covid-19 első évében, mivel a társadalmi elszigeteltség szedte áldozatait. Az Ukrajnában jelenleg is fennálló helyzet, amely hozzájárult az elmúlt 40 év legsúlyosabb megélhetési válságához, valószínűleg szintén súlyosbította ezeket a problémákat.

A világjárvány rávilágított a jobb digitális egészségügyi ellátás szükségességére, mivel milliókat zártak karanténba, és nem tudtak személyes segítséghez jutni. A klinikusok és az egészségügyi szolgáltatók a távgyógyászat és az alkalmazások felé fordultak, videokonferenciát vagy telefonos terápiát kínálva, illetve az öngondoskodás vagy a wellness-alkalmazások használatát támogatva, amelyek közül sok nem volt szabályozott vagy nem volt bizonyítékokon alapuló. Bár néhány korai alkalmazó kezdi bemutatni a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő hatalmas lehetőségeket a mentális egészségügyi ellátásban, kevesebb példa van arra, hogy a szervezetek hatékonyan alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.

A Trevor Project, az LMBTQ fiataloknak szóló öngyilkosság-megelőzési és krízisintervenciós jótékonysági szervezet tavaly indította el a "Crisis Contact Simulator" nevű, mesterséges intelligenciával működő tanácsadói képzési eszközt, amely szimulálja a krízishelyzetben lévő fiatalokkal folytatott digitális beszélgetéseket. Az eszközt a jótékonysági szervezet tanácsadói képzési programja számára fejlesztették ki, és a mesterséges intelligencia segítségével szimulálja az oda-vissza párbeszédet, lehetővé téve a képzésben résztvevők számára a valósághű beszélgetések gyakorlását.

A Trevor Project a mesterséges intelligencia alkalmazásával kihasználja az ilyen típusú digitális technológia erősségeit. A technológiát a képzés hatékonyságának növelésére használja fel, így a krízistanácsadók ideje felszabadul, hogy azt személyesen használhassák fel, ott, ahol a legtöbbet számít. A Limbic Access egy digitális mentális egészségügyi osztályozási asszisztens, amely a klinikusokkal együttműködve segíti a betegek önbeutalását, hogy az emberek hozzáférjenek a szükséges segítséghez, miközben a szolgáltatók ideje a terápiára összpontosíthat.

Ahogy a mesterséges intelligencia technológia fejlesztése és alkalmazása fejlődik, úgy fog fejlődni a mentális egészségügyi ellátásban rejlő potenciál is. Bár még korai szakaszban vagyunk, számos kihívást kell leküzdeni, nem utolsósorban szabályozási szempontból. Ha valaha is el akarjuk érni a széles körű alkalmazást, olyan világos irányelvek és szabályozási normák bevezetésére lesz szükség, amelyek a betegek és a szakemberek számára egyaránt biztosítják a nyugalmat, hogy a kapott tanácsok bizonyítékokon alapulnak, és hogy személyes adataik biztonságban vannak. Bármilyen fejlődést is látunk az elkövetkező években az egészségügyi mesterséges intelligencia területén, a technológia soha nem lesz képes teljesen helyettesíteni az embert, különösen nem a mentális egészségügyben. Végső soron klinikusokként és technológusokként együtt dolgozhatunk egy hibrid megközelítésen.

• AI
• Mentális egészségügy
• technológia
• Virtuális ellátás
• Tanácsadói képzés