Az AI automatizálása több iparágban is veszélyezteti a munkahelyeket

Egy jelentés szerint az AI az összes munkahely 25%-át automatizálhatja, és a legnagyobb veszélynek az adminisztratív, jogi, valamint az építészeti és mérnöki szakmák vannak kitéve.

A mesterséges intelligencia évek óta beszédtéma, és a munkahelyek kiváltásának lehetősége már nem mítosz. Egy nemrégiben készült jelentés szerint a mesterséges intelligencia a globális munkaerőpiac akár 25%-át is automatizálhatja, ami azt jelenti, hogy körülbelül 300 millió munkahelyet fenyeget a megszűnés veszélye. Bár a mesterséges intelligencia segíthet a vállalatoknak a költségek csökkentésében és bizonyos folyamatok automatizálásában, kétségtelenül fel fogja forgatni a munkamódszereinket, és egyes iparágakat jobban fog érinteni, mint másokat.

A jelentés szerint a mesterséges intelligencia az adminisztratív munkák 46%-át, a jogi munkák 44%-át, valamint az építészeti és mérnöki szakmák 37%-át automatizálhatja. A legkevésbé az olyan iparágakat fenyegeti, mint az építőipar (6%), a telepítés és javítás (4%), valamint a karbantartás (1%). Ez azt jelzi, hogy az ismétlődőbb és kiszámíthatóbb feladatokat ellátó iparágak nagyobb valószínűséggel automatizálódnak, míg az emberi kreativitást, szociális intelligenciát vagy fizikai interakciót igénylő iparágakat kevésbé valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felváltja.

A tanulmány arra a következtetésre is jutott, hogy a globális munkaerő 18%-át lehetne automatizálni a mesterséges intelligenciával, és olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán és Hongkong, a munkaerő akár 28%-át is automatizálni lehetne. A jelentés szerint azonban a mesterséges intelligencia az emberekkel összhangban tud dolgozni, és a munkavállalóknak több szabadidejük lesz arra, hogy növeljék a munkahelyi termelékenységüket, ami jobb munkahelyi elégedettséget eredményez.

A jelentés szerint a munkahelyek esetleges megszűnése ellenére a kiszoruló munkavállalók a széles körű AI-elfogadás közvetlen eredményeként létrejövő munkahelyeken fognak újra elhelyezkedni. Még az is előfordulhat, hogy a munkaerő-kereslet megnő, mivel a nem áthelyezett munkavállalók termelékenyebbé válnak. A múltban az informatikai innovációk keresletet teremtettek a szoftverfejlesztők iránt, ami keresletet teremtett a felsőoktatási szakemberek iránt, és így tovább. Ezért a jelentés a mesterséges intelligenciának köszönhető munkahelyteremtésre számít, bár lesznek áldozatok is.

A mesterséges intelligencia 300 millió munkahely kiszorítására irányuló lehetősége a dolgozók és a technológiai mogulok számára egyaránt elsődleges gondot jelent. Az amerikai kereskedelmi kamara a munkahelyek védelmében és a nemzet és a gazdaság biztonsága érdekében a mesterséges intelligencia szövetségi szintű intenzív szabályozására szólított fel. A múlt héten az iparág olyan neves képviselői, mint Steve Wozniak, Rachel Bronson és Elon Musk is aláírtak egy nyílt levelet, amelyben az AI-kísérletek szüneteltetését követelik. Attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése túl gyorsan halad az emberek számára, és felboríthatja az általunk ismert társadalmat.

Összefoglalva, a mesterséges intelligencia kétélű kard. Miközben megvan benne a lehetőség, hogy forradalmasítsa az életünket, a társadalom szerkezetét is megbonthatja. Nyilvánvaló, hogy az ismétlődő és kiszámíthatóbb iparágakat nagyobb valószínűséggel automatizálják, míg az emberi kreativitást, szociális intelligenciát vagy fizikai interakciót igénylő iparágakat kevésbé valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felváltja. A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra elkerülhetetlen, de fel kell készülnünk rá, és olyan új munkahelyek létrehozására kell összpontosítanunk, amelyek emberi képességeket, például empátiát, kreativitást és kritikus gondolkodást igényelnek.

Megosztás Facebookon