A francia törvényhozók szavaznak az AI-alapú megfigyelést legalizáló törvényjavaslatról a 2024-es olimpiai játékok idejére

Március 28-án, kedden arról számoltak be, hogy a francia törvényhozók szavazni fognak egy olyan törvényjavaslatról, amely legalizálná az intelligens megfigyelőrendszerek ideiglenes használatát a 2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékok idejére. Ha elfogadják, Franciaország lenne az első ország az Európai Unióban, amely legalizálná az AI-alapú megfigyelést, még ha csak ideiglenesen is.

A törvényjavaslat támogatói szerint a megfigyelési technológia alkalmazása segíthet megelőzni az olyan tragikus eseményeket, mint például a 2022 októberében Dél-Koreában a Halloween-ünnepségek idején egy zsúfolt, szűk utcában történt tülekedést, ami a tömegbe szorult, mintegy 160 ember halálát okozta. Az ellenzők azonban azzal érvelnek, hogy az ilyen technológia bevetése azzal a veszéllyel jár, hogy Franciaországot tartósan disztópikus megfigyelőállammá változtatja, ami sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket, és támadja a magánélethez, a másként gondolkodáshoz, valamint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot.

Bár a törvényjavaslat kimondja, hogy az arcfelismerést nem fogják használni a megfigyelés során, a kritikusok továbbra is aggódnak amiatt, hogy a technológiát a háttérbe szorított csoportok, például a migránsok és a színes bőrűek célba vételére is felhasználhatják. A törvényjavaslat emellett megnyitja az utat a kamerákkal felszerelt drónok használata előtt, ami további aggályokat vet fel a magánélet megsértésével kapcsolatban.

A törvényjavaslatról a múlt héten tartott nemzetgyűlési viták során Sandra Regol, az ellenzék egyik törvényhozója arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés az olimpiai résztvevőket "kísérleti nyulakként" használná fel a mesterséges intelligencia alapú megfigyeléshez. Mher Hakobyan, az Amnesty International mesterséges intelligencia-szabályozással foglalkozó szakértője szerint a háttérbe szorított csoportok aránytalanul nagy mértékben kerülnek az ellenséges megfigyelési technológia célkeresztjébe.

A törvényjavaslatot a szenátus januárban 245:28 arányban nagyrészt elfogadta. Ha a nemzetgyűlés kedden délután jóváhagyja az intézkedést, a törvényt további módosításoknak vetik alá, mielőtt áprilisban teljes egészében elfogadják.