Új digitális pajzs védi Európa vizeit, amelyben az AI-nak is fontos szerepe van

Egy ír startup és két holland technológiai cég forradalmi rendszert épít, amely mesterséges intelligencia segítségével térképezi fel és védi az európai tengereket – mindezt az EU űrprogramjával összhangban.

Az Európai Unió part menti területein új korszak kezdődött. Műholdak, drónok és víz alatti szenzorok dolgoznak össze egy mesterséges intelligenciával támogatott rendszerben, hogy valós idejű képet adjanak a tengeri infrastruktúráról – és annak fenyegetettségéről.

A projekt az ír Ubotica vezetésével indult, akik AI-vezérelt műholdas technológiára szakosodtak, és két holland partner, a Fugro és a DTACT csatlakozott hozzájuk. Céljuk nem kevesebb, mint hogy Európa vízterületeit egy olyan átfogó, digitális megfigyelőrendszerrel lássák el, amely a tenger felszíne és mélye alatt zajló történésekre is rálátást ad.

A fejlesztés nem csupán technológiai kísérlet. A háttérben a 2022-es Északi Áramlat-robbanások és a NATO növekvő aggodalmai állnak, amelyek világossá tették: a tengerfenéken húzódó infrastruktúra – vezetékek, kábelek, sőt katonai berendezések – kiemelt védelmet igényel. A projekt elsődleges tesztterületei az Északi-tenger és a Balti-régió, ahol már most is fokozott katonai és politikai figyelem irányul az esetleges orosz befolyási kísérletekre.

Az AI szerepe

A valós idejű adatok kulcsszerepet kapnak ebben az új digitális védelemben. A különféle forrásokból – műholdak, pilóta nélküli drónok, víz alatti szenzorok – származó adatok nem elkülönülten, hanem egy közös, AI által feldolgozott platformon jelennek meg, így az eltérő típusú jelek észlelése összehangolt válaszokat tesz lehetővé. Az Ubotica mesterséges intelligenciája elemzi a látottakat, miközben a Fugro geoadatbázisa és a DTACT kiberbiztonsági rendszerei az infrastruktúra állapotát, változásait és kockázatait értelmezik.

Ez a hármas együttműködés új mércét állít az európai tengeri biztonság számára. A rendszer képes például érzékelni, ha egy kábel megmozdul, ha egy ismeretlen jármű tűnik fel a tengerfenéken, vagy ha a felszínen gyanús aktivitás zajlik. Mindezt úgy, hogy az információkhoz azonnal hozzáférnek a nemzeti kormányzati és védelmi szervek. A valós idejűség itt nem csupán kényelmi szempont: másodperceken múlhat, hogy észlelik-e egy támadás vagy szabotázs jeleit.

Az EU űrprogramja

A fejlesztések szorosan illeszkednek az Európai Unió ambiciózus űrprogramjába, amely 2021 és 2027 között soha nem látott forrásokat mozgat meg az európai stratégiai autonómia megerősítése érdekében. Az EU űrpolitikája nemcsak a földi életet támogatja – például mezőgazdasági térképezéssel vagy természeti katasztrófák idején a mentőcsapatok koordinálásával –, hanem egyre hangsúlyosabb szerepet vállal a biztonság- és védelempolitikában is. A világűr-megfigyelési (Space Surveillance and Tracking – SST) rendszer révén már most is nyomon követhetők az űrből érkező potenciális veszélyek, legyen szó meteorokról vagy űrszemétről.

Ehhez csatlakozik az „IRIS²” műhold-konstelláció terve, amely 2027-re valósulhat meg. A nevében is a biztonságot és összekapcsolhatóságot hirdető rendszer célja, hogy ultragyors, titkosított kommunikációs csatornákat biztosítson az uniós tagállamok kormányai és hadseregei számára – olyan adatátviteli kapacitással, amely eddig csak a legfejlettebb katonai szövetségek számára volt elérhető.

Mindez azt mutatja: az AI és az űrtechnológia ma már nemcsak ipari vagy tudományos kérdés, hanem közvetlenül érinti Európa biztonságát. A tengeri infrastruktúra megóvása, a gáz- és adatkábelszálak védelme, sőt a tenger alatti hírszerzés mind olyan terület, ahol az automatizált és intelligens megfigyelés az egyetlen hatékony válasz.

A következő hónapokban várhatóan további tesztek zajlanak majd a platform körül, a NATO-tagállamok és az uniós kormányzatok pedig fokozott érdeklődéssel figyelik az eredményeket. Egy dolog azonban már most biztos: az AI már nemcsak a levegőben, hanem a víz alatt is otthonosan mozog.

• Ubotica
• vízvédelem